A politikus közölte: a közvetlenül mintegy 30 milliárd forintba, a kiegészítő beruházásokkal pedig ennek kétszeresébe kerülő központ a Debreceni Egyetem (DE) és az MTA Atommagkutató Intézetének tudományos munkájára és szakembergárdájára épülhetne.
Kósa Lajos kiemelte, a városvezetés számára 1998-ban világossá vált, hogy a hagyományos, több esetben a szocialista rendszerből örökölt iparágak – malomipar, házgyár, húsipar és az ezeket kiszolgáló gépipar – nem tarthatók fenn. Helyette az egyetem és más oktatási-kutatási háttérbázisra épülő iparágakat kellett „hagyományból, lehetőségből és kényszerből” a városba hozni – hangoztatta.
Debrecenbe azóta több ezer munkahely jött létre az infotechnológiai iparban, a műszergyártásban és a gyógyszeriparban. További lehetőség a DE Orvos- és Egészségtudományi Centrumában a térítéses gyógyellátás feltételeit megteremteni, elsősorban külföldieknek – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számos városi középiskolában indítottak két tannyelvű képzéseket a szakemberek biztosítására.
A polgármester egyben rendkívül fontosnak nevezte a városban tanuló több ezer külföldi diákot, akiknek a fogyasztása jelentősen hozzájárul a város gazdaságához. Kitért rá: „fontos, hogy az ide érkezők ne érezzék úgy, hogy a sivatagba jöttek”, ezért olyan urbanisztikai fejlesztéseket hajtottak végre – elsősorban a kultúra és a sport terén – amely élhető várossá teszi Debrecent és minden szabadidős tevékenység színvonalas folytatását biztosítja. A közlekedésfejlesztés Kósa Lajos szerint szintén elengedhetetlen a gazdaságfejlődés terén, és mérföldkőnek nevezte a tavalyi évet a menetrendszerű légi forgalom elindulása miatt.
