A külügyminiszter kiemelte, a ciprusi helyzet minden európai országra hatással van, mindenkinek az az érdeke, hogy sikeresen megoldják. Úgy vélekedett, ez egyszeri, kivételes helyzet. A stabilitásra mindenkinek szüksége van – hangsúlyozta, s megjegyezte, hogy nem szabad senkit hibáztatni a kialakult helyzetért. Rámutatott: Magyarország érdeke a stabil euró és eurózóna, és nem kellenek tartós intézményes korlátok az euróövezet tagjai és az azon kívüliek közé. Martonyi János arról is beszélt, hogy a növekedés serkentésének elsődleges célnak kell lennie, de nem az adósság növeléséből kell megvalósítani. A tárcavezető szerint erősebb forintra van szükség, a kormánynak nem érdeke a gyenge árfolyam.
Közép-Európa nagyon lényeges Magyarországnak, a sikeres térségpolitika kulcsfontosságú gazdasági és politikai szempontból is. A magyar kivitel jelentős része a közép-európai országokba irányul. Hazánknak nyitottnak kell lennie a világ eseményeire; az európai és a transzatlanti család tagjaként is nagyon fontos a közép-európai térség, erre a „kisebb családra” is nagy hangsúlyt kell helyezni – vélekedett. Úgy látja, sok lehetőség kínálkozik az együttműködésre a térség országaival, ilyen a visegrádi csoport (Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia). A V4-et a kezdetekkor még szkepticizmus övezte, de ma hatékonyabb, mint valaha, különösen az EU keretein belül, amikor közös álláspontot alakít ki a négy ország egyes uniós kérdésekben – közölte. Ugyanakkor kérdésre válaszolva elmondta: ha Közép-Európa a növekedés új forrása, a világ egyik legversenyképesebb régiója akar lenni, egymással is versengeniük kell az országoknak, és ez természetes, jó dolog.
Kérdésre válaszolva közölte azt is: a befektetők felé világos üzenetet kell közvetítenie az országnak, azt, hogy szívesen fogadják őket, de az egyértelmű, hogy a termelő vállalatok és egyes, közszolgáltatást nyújtó cégek között különbséget tesznek. Ha külföldi befektetők, termelő vállalatok érkeznek az országba, azt mindig üdvözlik – mondta. Martonyi János előadásában kitért arra is, hogy míg 70-80 éve, amikor egy ország erejét vizsgálták, a tankok száma, a légierő vagy az acélipari kapacitás volt a fő szempont, ma már sokkal inkább a gazdasági erő. A kül- és a belpolitikában is ez a döntő, és ha valaki meg akar nyerni egy választást, ahhoz sikeres gazdaságpolitika kell – mondta. Hozzáfűzte: a gazdaságilag sikeres országoknak nagyobb a befolyásuk is. Arról is beszélt, hogy a válság után más lesz a világ, és az a kérdés, hogy ki tud majd jobban és gyorsabban alkalmazkodni, ki képes megfelelni a válság utáni kihívásoknak, ki lesz versenyképesebb.
