Simor András leköszönő elnök hatéves mandátuma szombaton jár le. A jegybanktörvény értelmében a jegybanki monetáris tanács tagjává – így az MNB elnökévé is – „az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris, pénzügyi, vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik”.
A törvény rendelkezése szerint a miniszterelnök bejelentését követően a parlament gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága – jelenleg a gazdasági és informatikai bizottság – hallgatja meg a jegybankelnökjelöltet. A meghallgatás a bizottság délután két órakor kezdődő ülésének egyetlen tervezett napirendi pontja. A bizottsági meghallgatást követően a köztársasági elnök nevezi ki a jelöltet. Az új jegybankelnök az államfő előtt tesz esküt.
Piaci elemzők és sajtóértesülések szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy Matolcsy György jelenlegi nemzetgazdasági minisztert jelöli a pozícióra a kormányfő. Matolcsy Györgynek kinevezése esetén miniszteri pozíciója mellett a Bács-Kiskun megye területi listán szerzett országgyűlési képviselői mandátumáról is le kell mondania.
A Fidesz szerint Simor András távozó jegybankelnök sikertelenségének része, hogy nem hívta fel a devizahitelesek figyelmét az előttük álló adósságcsapdára, monetáris politikájával pedig nem támogatta a magyar gazdaság növekedését.
Csökkenthette volna a válság költségeit a jegybank, miközben a gyakorlatilag utókezelésre koncentráló intézet egyes eszközöket késve alkalmazott – így összegezte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hatéves munkásságát. A kritikák egy részét egyébként a napokon belül távozó jegybankelnök sem utasítja vissza. Sőt, Simor a héten elismerte: voltak hibás döntései, például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen. A Századvég szerint a lakosság abban az illúzióban élt a lehetőséggel, hogy a devizahitelezés nemhogy nem veszélytelen, de nyereséges is.
Nemcsak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette az MNB, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak. Ráadásul – az Állami Számvevőszék jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”.
A parlament költségvetési bizottsága február 25-én a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a jegybank szabálytalanságokat követett el a működése során.
Háromezer-milliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat – véli Lentner Csaba közgazdász. Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében, jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Jogos felvetés, hogy változtatni kellene a jegybank szerepén – mondta Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában.
