Csökkenthette volna a válság költségeit a jegybank, miközben a gyakorlatilag utókezelésre koncentráló intézet egyes eszközöket késve alkalmazott – így összegezte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hatéves munkásságát. A kritikák egy részét egyébként a napokon belül távozó jegybankelnök sem utasítja vissza. Sőt, Simor András a héten elismerte: voltak hibás döntései, például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen. A Századvég szerint a lakosság abban az illúzióban élt a lehetőséggel, hogy a devizahitelezés nemhogy nem veszélytelen, de nyereséges is.
A lakosság körében azért is terjedt el drámaian a devizahitelezés, mert többen a forint erősödését a szlovák koronáéhoz hasonlították, amelynek felértékelődését a gazdasági teljesítmény valóban alátámasztotta. – Senki sem hívta fel arra a veszélyre a figyelmet, hogy a devizahitelezés az árfolyam erősödését is gerjeszti, tehát amennyiben leáll, úgy az árfolyam mögötti tőkeáramlásokból egy óriási, évi 5-10 milliárd eurós tétel kiesik – hangsúlyozta a gazdaságkutató elemzésében.
A Századvég szakértői azt is a jegybank vezetésének szemére vetik, hogy alulbecsülte a 2008-as válság magyarországi hatásait. A Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke például egyértelműen kinyilvánította, hogy „Magyarországot csak a tornádó oldalszele” fogja érinteni. Az októberi pénzpiaci összeomlás éppen emiatt váratlanul érte a hazai gazdaságpolitikát, és a tanulmány szerint feltehetően ez is közrejátszott abban, hogy az ország vezetői meg sem kísérelték a nehézségeket egy saját válságkezelő programmal kezelni, hanem azonnal a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultak külső segítségért.
– Ráadásul az IMF-védőernyő hatását is túlbecsülték, mert a forint drasztikus gyengülése – 10 százalék egy hónap alatt – következett be, amire válaszul 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot egyetlen lépésben. Még a valutaalap is kiemelte, hogy a hirtelen, drasztikus kamatemelés azt is jelezte, hogy felkészületlenül érte a jegybankot a forint elleni spekulatív támadás – olvasható az anyagban.
Az IMF-szerződés gyors aláírásával kapcsolatban egyébként Simor András is elismerte a hibát. Erről az Info Rádiónak beszélt a leköszönő jegybankelnök. Szerinte az akkori megállapodás túlságosan a mennyiségekre koncentrált, a minőségekre kevésbé. – Viszonylag egyszerű számcélokat határoztak meg, amit a kormánynak be kellett tartania, de arra talán nem fordítottak elég figyelmet, hogy milyen eszközökkel tartja be a hiánycélt, valamint hogy ezek milyen hatást gyakorolnak az ország hosszú távú növekedésére és versenyképességére – hangsúlyozta Simor András.
A jegybank emellett későn ismerte fel, hogy nem önmagában a kamatszint mozgatása jelentheti a pénzpiac stabilizálását, hanem az IMF, az Európai Unió és a Világbank által hazánk rendelkezésére bocsátott húszmilliárd eurós kölcsönnek a bankok rendelkezésre bocsátása is szükséges. A nemzetközi pénzpiacok befagyásával ugyanis pillanatok alatt ellehetetlenült a hazai bankok hozzáférése a külső devizaforrásokhoz. A bankok pénzellátása csak két hónappal a válság kitörése után történt meg, addig pedig a piaci folyamatokban jól kivehető módon megjelent mind az államcsőd lehetősége, mind egyes bankok fizetésképtelenségének kockázata. Ez ráadásul – mint ahogy arra az elemzés is felhívja a figyelmet – régiós kockázatokat is hordozott magában.
Az MNB elnökének hatéves tevékenységével kapcsolatban mások is fogalmaztak meg kritikát. Dedák István közgazdász szerint a jegybank annak ellenére ragaszkodott még tavaly is a 7 százalékos alapkamat szinten tartásához, hogy nemcsak világszerte, de Európában is a ráta csökkentésével igyekeztek a központi bankok életet lehelni a gazdaságokba. – Hazánkban az inflációra és az országkockázati megítélésekre hivatkozva tartotta magas szinten a jegybank az alapkamatot, mint utólag kiderült: felesleges volt az aggodalom – hangsúlyozta a szakértő.
Dedák szerint vajmi kevés lehetősége van a jegybanknak az +alapkamat mértékén keresztül befolyásolni a fogyasztói árakat, hiszen a pénzromlást nagyrészt a külföldi nyersanyagárak és a kormányzati intézkedések befolyásolják elsősorban. A legfrissebb adatok és előrejelzések szerint egyébként a kamatcsökkentés ellenére sem szállt el az infláció, hiszen a tavalyi 5,8 százalékról az idei évre 3,7 százalékra csökkenhet.
Nemcsak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette a Magyar Nemzeti Bank, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak. Ráadásul – az Állami Számvevőszék jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”.
A parlament költségvetési bizottsága február 25-én a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank szabálytalanságokat követett el a működése során.
Háromezermilliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat – véli Lentner Csaba közgazdász. Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében, jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Jogos felvetés, hogy változtatni kellene a jegybank szerepén – mondta Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában.
Simor egyébként február 28-án arról beszélt, hogy „a jegybank vezetésének az elmúlt hat évben nem sikerült egészséges párbeszédet kialakítania a politikusokkal, kormányoktól függetlenül, és ez nem az MNB vezetésén múlt. Jó lenne, ha a politikusok megértenék, hogy mi egy független jegybank szerepe az országban, és a független jegybank milyen értéket jelent a gazdaság és a befektetők számára.”
