A jelenlegi magas infláció kockázatot jelent a középtávú inflációs folyamtokra – hangsúlyozta az MNB elnöke, aki hatéves mandátumának utolsó napján összefoglalta a jegybank 2007–13 közötti tevékenységét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tartósan alacsony inflációs környezet csak a fiskális politika támogatásával alakulhat ki. A nemzeti bank múlt évi 39,8 milliárd forintos veszteségének hátterében az áll, hogy az MNB a devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, a devizahozamok pedig alacsonyabbak a forintkamatoknál – közölte az elnök. Hozzátette, hogy a jegybank működési költsége tavaly 11,6 milliárd forintot tett ki, ami 230 millióval kevesebb a 2011. évinél.
„A jegybank vezetésének az elmúlt hat évben nem sikerült egészséges párbeszédet kialakítania a politikusokkal, kormányoktól függetlenül, és ez nem az MNB vezetésén múlt. Jó lenne, ha a politikusok megértenék, hogy mi egy független jegybank szerepe az országban, és a független jegybank milyen értéket jelent a gazdaság és a befektetők számára” – fogalmazott egy újságírói kérdésre válaszában Simor.
Ha csak Simor Andráson és alelnökein múlt volna, akkor is csökkent volna a jegybanki alapkamat, de nem ennyivel; a leköszönő jegybankelnök az Origónak adott interjúban úgy fogalmazott: a külsős tagok nem az MNB szakértői gárdájának alappályája mentén voksoltak a kamatdöntő üléseken, hanem alternatív forgatókönyvek alapján.
Az elnök ténynek nevezte, hogy az elmúlt bő fél évben született kamatdöntések nincsenek összhangban a bank szakértőinek elemzéseivel. Azt mondta, sem a szeptemberi, sem pedig a decemberi előrejelzések alappályája nem azt jelezte, hogy az elmúlt hónapokban végrehajtott kamatcsökkentésekkel elérhető az inflációs cél. Félreértésnek nevezte, hogy úgy próbálják megideologizálni a kamatdöntések helyességét, hogy ha nem omlott össze a forint, akkor minden rendben van. A jegybanktörvény nem azt a célt tűzi a jegybank elé feladatként, hogy ne omoljon össze a forint; ez szükséges, de nem elégséges feltétel – hangsúlyozta. A piac értelemszerűen elfogadja a kamatcsökkentéseket – hisz mást nem nagyon tehet –, alkalmazkodik hozzá, azt azonban mindenki látja, hogy a forint árfolyama ma gyengébb, mint a kamatcsökkentési ciklus kezdetén, jelentette ki.
Simor az M1 Az Este című műsorában jegybankelnöki munkásságáról elmondta: „Azt gondolom, voltak hibás döntéseim, mint ahogy másnak is vannak hibás döntései” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy érez-e felelősséget a helyzetért, amelybe Magyarország került, úgy válaszolt: hibás döntés volt például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada, 70 százaléka az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen. „Amit tehettünk volna, az az, hogy minden héten interjút adunk, és huszonötször elmondjuk egy nap, hogy ez kockázatos dolog. Ezt tehettük volna, de nem tettük. Ez hiba volt” – fogalmazott.
Nemcsak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette a Magyar Nemzeti Bank, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak. Ráadásul – az Állami Számvevőszék jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”.
A parlament költségvetési bizottsága hétfőn a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank szabálytalanságokat követett el a működése során.
Háromezermilliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat – véli Lentner Csaba közgazdász. Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében, jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Jogos felvetés, hogy változtatni kellene a jegybank szerepén – mondta Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában.
