A konjunktúrát mindenekelőtt a lakossági fogyasztás és a német áruk és szolgáltatások iránt az euróövezeten kívüli piacokon jelentkező kereslet növekedése élénkítheti, így a tavaly év végi gazdasági visszaesés és a 2013 elején tapasztalt visszafogott fejlődés után „ismét lendületesebb gazdasági aktivitásra” lehet számítani. Erre utal egyebek között az, hogy dinamikusan nő az euróövezeten kívüli piacokra irányuló export, a munkaerőpiac pedig „meglepően robusztus” – áll a január–februári folyamatokat áttekintő elemzésben.
A német hazai össztermék (GDP) a tavalyi utolsó negyedévben 0,6 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ami a legnagyobb mértékű visszaesés volt a gazdasági válság eddigi legsúlyosabb szakasza, 2009 első negyedéve óta. 2012 egészében a német GDP 0,7 százalékkal nőtt. A kormány 2013-ra 0,4 százalékos GDP-növekedést jósol, és ugyancsak 0,4 százalékos növekedésre számít a német nemzeti bank (Bundesbank).
Több vezető gazdaságkutató intézet jóval derűlátóbb, mint a kormány vagy a Bundesbank. Az utóbbi két hétben az esseni RWI, a kieli IfW és a hallei IWH is frissítette előrejelzését, és mindhárom intézet nagyjából a tavaly őszi prognózisban jelzett érték duplájára, a 0,6 és 1,3 százalék közötti sávba emelte a GDP idei növekedésére adott előrejelzését elsősorban a belföldi fogyasztás és az Európán kívüli piacok várható élénkülésére hivatkozva.
Ugyanakkor a vállalatvezetőket elbizonytalanította az euróövezeti válság újbóli elmélyülésével fenyegető olaszországi politikai patthelyzet és a ciprusi bankválság. Az Ifo gazdaságkutató intézet pénteken ismertetett felmérése szerint a mintegy hétezer menedzser várakozásait tükröző üzleti hangulatmutató négyhavi folyamatos emelkedés után márciusban visszaesett, 106,7 pontra csökkent a februári 107,4 pontról.
