A korábbi 5 ezer euróról 25 ezer euróra emelték azt a tranzakciós értékhatárt, amely alatt nem kell a jegybank jóváhagyása. Ezenkívül a jegybank korábbi közlése szerint – a nemzetközi hitelezőkkel egyetértésben – engedélyezi, hogy a mentőcsomagban érintett, 100 ezer eurót meghaladó összegű bankbetétek 10 százalékához hozzáférjenek tulajdonosaik. Így 30 százalékra marad érvényben a banki zárolás. A mentőcsomagban foglaltak szerint a fennmaradó 60 százalékból 37,5 százalékot forgatnak át bankrészvénybe, míg 22,5 százalékot tartalékként tartanának meg, szükség esetén ezt is a bankszanálásra fordíthatják.
Ezenkívül havi 9000 euróig engedélyezik a csekkhasználatot. Továbbra is érvényben marad az az intézkedés, hogy a pénzkiadó automatákból felvehető összeg nem haladhatja meg a napi 300 eurót, és a külföldre utazók maximum 1000 euró készpénzt vihetnek magukkal.
A Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter által aláírt, április 2-i keltezésű rendelet két napig marad érvényben. Ciprusi illetékesek szerint egy hónapba is beletelhet, míg teljes mértékben feloldják a korlátozásokat, amelyeket március 28-án vezettek be a tőkekimenekítés megakadályozása céljából.
A ciprusi kormány szóvivője kedden bejelentette, hogy az ország befejezte a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel a 10 milliárd eurós mentőcsomag feltételeiről, és az első részletet májusban folyósítják.
Mindeközben a The Wall Street Journal üzleti napilap által látott megállapodástervezet értelmében a ciprusi kormány további egy év haladékot kapna, 2017-ig lenne ideje arra, hogy teljesítse a mentőcsomagban vállalt, 4 százalékos GDP-arányos elsődleges költségvetési egyenlegtöbbletet. A kormány tervei szerint idén 2,4 százalékos elsődleges államháztartási hiány lehet. Az elsődleges egyenleg az államháztartásnak az adósságfinanszírozásra fordított összegek nélkül számolt egyenlege.
A ciprusi kormány a mentőcsomag keretében az idén 351 millió eurónyi, azaz a bruttó hazai termék 2,1 százalékát kitevő megszorítási intézkedést vezet be. Ezek közé tartozik a vállalati nyereségadó 10 százalékról 12,5 százalékra emelése, a szeszes italok és dohánytermékek jövedéki adójának emelése, illetve az áfa 1 százalékponttal, 18 százalékra történő növelése.
