A világban végbement változások miatt a szakterületen előtérbe kell helyezni a társalmi tudásrendszer fejlesztését és a szemléletformálást, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok hatékony kezelését, mondta Bognár Lajos, hozzátéve, hogy szakértői becslések szerint belföldön évente mintegy 3 millió embert érint az élelmiszer eredetű megbetegedés. Hozzátette, az érintetteknek csak töredéke fordul orvoshoz.
A tíz évre szóló nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági stratégia legfontosabb célja, hogy a megvalósuló programok nyomán a társadalom számára átláthatóbb, egyben érthetőbb és jobb működési minőségű, komplex élelmiszerlánc-biztonsági rendszer jöjjön létre.
A helyettes államtitkár ezen belül fontosnak nevezte az élelmiszerlánc kifehérítését, új információs adatbázisok létrehozását, az állami tudásbázis újraépítését. Továbbá nélkülözhetetlen az oktatási rendszer korszerűsítése ezen a területen, a központi, állami hatósági felügyelet esetleg még hiányzó elemeinek létrehozása, megerősítése – mondta.
Józwiak Ákos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) igazgatóhelyettese elmondta, hogy újra kell szervezni a laboratóriumi rendszert is, továbbá a kockázatkezelést is a további kockázatcsökkentés irányába kell elmozdítani.
Kasza Gyula, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa közölte, felméréseik szerint az emberek döntő többsége számára nagyon fontos a biztonságos élelmiszerek fogyasztása, és a biztonság garantálását elsősorban az államtól várják, mindamellett, hogy a cégek felelősségét is fontosnak tartják. Emellett azonban ma már a vásárlók a saját felelősségükkel is tisztában vannak.
