Kevesebb csirkét vásárolunk, mert drágább – legalábbis erre lehet következtetni az Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiból. Magyarországon a feldolgozók nyolc százalékkal kevesebb vágásra szánt csirkét vettek át a termelőktől. Eközben az idei első három hónapban mért kilónkénti 298 forintos átlagos termelői ár 17 százalékkal volt magasabb a tavalyi azonos időszak adatához képest. Az unióban is két százalékkal nőtt a csirke termelői átlagára. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a termelői és a fogyasztói – vagyis a boltok polcain látható – árak nem azonosak. Az utóbbiak terén elsősorban a kereskedelmi láncok diktálnak.
A baromfi drágulása egyébként – némi késlekedéssel – a tavalyi aszály miatt megugró takarmányárakat követi. Így például a legnagyobb számban tartott broilercsirkének adható táp értékesítési ára az elmúlt hónapban 66 százalékkal volt magasabb 2009 januárjához viszonyítva. Ugyanebben az időszakban ugyanakkor a vágócsirke termelői ára csak 28 százalékkal emelkedett. A baromfitartás költségeit jelentősen megnövelte az energiaárak emelkedése is. A villamos áram ára 2006–2011 között 22 százalékkal, a földgázé 99 százalékkal, míg a gázolajé ötven százalékkal emelkedett. Egyébként idén márciusban – az előző év azonos időszakához képest – a feldolgozók is többet kértek a kereskedőktől az egész csirkéért: ennek kilónkénti ára 447 forintról 490 forintra emelkedett. A csirkecomb kilója 431-ről 491 forintra, a csirkemell pedig négy százalékkal, 973 forintra drágult.
A hizlalás költségeinek emelkedése miatt a sertések termelői ára is növekedett. Az első negyedévben a hasított sertés ára 8,6 százalékkal, 488 forintra drágult az egy évvel korábbi adathoz képest. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikája szerint idén januárban 8,5 százalékkal kevesebb sertést vágtak az előző év azonos időszakához képest. A darabolt sertéshúst – karajt, tarját, combot – 3 százalékkal drágábban adták át a kereskedőknek a vágóüzemek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanakkor a sertéskaraj fogyasztói ára 5,2 százalékkal, a sertéscombé pedig 8,8 százalékkal emelkedett a megfigyelt időszakban.
A statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy egyre több élő sertést szállítunk ki az országból, miközben tovább nő a magasabb értékű feldolgozott sertéshústermékek behozatala. Hazánk élősertés-kivitele 126 százalékkal haladta meg idén januárban az egy évvel korábban a külpiacon eladott mennyiséget. A sertéshúsimport mennyisége pedig 47 százalékkal, értékét tekintve 64 százalékkal emelkedett. Ezzel Magyarország élő sertésből nettó exportőr, míg sertéshúsból nettó importőr volt a vizsgált időszakban.
(Dénes Zoltán)
