Gilyán Csaba, a KSH szakértője az MTI-nek elmondta, a turisták a korábbinál nagyobb arányban keresik az alacsonyabb kategóriájú szállodákat, és a közösségi szálláshelyek forgalma is gyorsabban emelkedik.
A szakértő előrebocsátotta: miután 2013. január 1-jén tért át a KSH az új szállodai minősítési rendszer, az úgynevezett védjegyrendszer kategóriáinak használatára, a havi adatok alapján még nincsenek indexek a minőségi kategóriák igénybevételére. A májusi adatok alapján azonban már megindul az indexképzés az új minősítési rendszer szerint. A szállodaiparban a szálláshelyek minősítését, osztályba sorolását – önbesoroláson alapuló csillagos beosztás helyett – egy, a szakmai szövetségek közreműködésével kialakított, állami tulajdonban lévő tanúsító védjegyrendszer biztosítja 2012. április 30-ától.
A KSH éves adatai azt mutatják, hogy az egy napra az országba érkezők száma 31,054 millióról 33,212 millióra nőtt, az utazók átlagos költése 12 100 forintról 10 200-ra csökkent. A több napra érkezők száma 2012-re 5,125 millióra esett az előző évi 5,327 millióról, ezzel párhuzamosan az egy főre jutó napi kiadásaik is csökkentek 19 500-ról 17 300 forintra.
A kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben a külföldivendég-éjszakák száma 11,3 millió volt, a vendégek száma 8,1, az éjszakáké 8,5 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál magasabb növekedést 2011-ről 2012-re a négycsillagos szállodák és a közösségi szálláshelyek forgalmában lehetett észlelni, a négycsillagos szállodákban eltöltött külföldivendég-éjszakák száma 5,21 millióról 8,492 millióra nőtt, a közösségi szálláshelyeken pedig 138 ezerről 218 ezerre emelkedett.
Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők (MUISZ) szóvivője is azt erősítette meg, hogy tapasztalataik szerint a nemzeti légitársaság csődjét követően nőtt a fapadosokkal érkező turisták aránya, akik inkább az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeket választják, ezáltal fogyasztási szintjük is alacsonyabb. Hozzátette azt is, hogy konferenciákat és nagy létszámú csoportokat is lemondtak a szervezők a Malév kiesését követően. A szakember úgy véli, hogy idén sem változik ez a helyzet, a főszezonra az utazási irodák a 2012-höz hasonló kapacitásokat kötöttek le 2013-ra.
Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) főtitkára szerint a magyar légitársaság csődje ellentmondásos hatást fejtett ki Budapest turizmusára. Az európai nagyvárosokban a hagyományos légitársaságok lényegében versenytárs nélkül maradtak, így emelni tudták a repülőjegyárakat. Ez kedvezőtlenül érintette az üzleti utazókat, mivel a Malév egy-egy nagyobb esemény résztvevőinek korábban csoportos kedvezményeket adott. Ugyanakkor több fapados légitársaság – mint a Ryanair és a Wizzair – igyekezett élni a piaci lehetőséggel, ezért olcsón árulták jegyeiket, ami elősegítette a Budapest iránti külföldi kereslet növekedését. Olyan helyekről is érkeztek Budapestre, ahonnan korábban nem volt légi kapcsolat. Ezek hatására dinamikusan nőtt a szabadidős, városlátogató turisták száma, akik jellemzően keveset költenek, és az olcsó szállodákat, szolgáltatásokat keresik – közölte a főtitkár.
A kisebb költőképességű városlátogató turisták arányának növekedése és az üzleti szegmens részarányának csökkenése pozitívan érinti a középkategóriás – főleg háromcsillagos –, és negatívan az ötcsillagos hoteleket. Ezt igazolja az MSZÉSZ Trendriport elemzése is, amely szerint a 2012-es budapesti REVPAR mutató, az egy kiadható szobára eső bevétel a háromcsillagos szállodákban 10,6 százalékkal, az ötcsillagos kategóriában 6 százalékkal, a négycsillagosban pedig 4,2 százalékkal nőtt a az előző évhez képest.
Az MSZÉSZ 2013-ra a tavalyi tendenciák folytatódásával számol, a belföldi kereslet stagnálását, a külföldi kereslet kismértékű javulását várja Budapesten.
