A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György sajtótájékoztatót tart csütörtökön délelőtt, várhatóan stratégiai döntésekről. Ezt követően az intézmény szakértői a hitelösztönzés jegybanki lehetőségeiről tartanak elemzői fórumot. Az MNB szerdai meghívójából ugyan nem derül ki a sajtótájékoztató témája, de a bank korábban azt közölte, hogy a vezetés a következőkben a kamatdöntések után már nem tart sajtótájékoztatót, csak egyes stratégiai döntések bejelentésekor. Matolcsy György először tart majd sajtótájékoztatót március eleji kinevezése óta.
A Világgazdaság Online szerda délután forrás megjelölése nélkül közölte, hogy az MNB Monetáris Tanácsa csütörtökön rendkívüli ülést tart, ahol a jegybank tervezett gazdaságösztönző lépéseiről lesz szó.
Londoni pénzügyi elemzők korábban azt várták az új jegybanki vezetéstől, hogy monetáris politikájának céljai közé beemeli a növekedésösztönzést is. Ezt ilyen rövid időtávlatban egyelőre nehéz vizsgálni, mindenesetre Matolcsy György irányítása alatt is folytatódott a kamatvágás: a Monetáris Tanács – a nyolcadik egymást követő alkalommal – 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5 százalékra csökkentette az alapkamatot március 26-ai ülésén.
Ha az MNB csütörtökre kilátásba helyezett stratégiai döntései a reálgazdaság hitelellátásának ösztönzését és a háztartási, valamint az üzleti szektor adósságterhének enyhítését célozzák, akkor alapvetően három cselekvési lehetőség kínálkozik a jegybank számára – vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Neil Shearing, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza az egyik lehetséges intézkedésnek a hitelezésösztönző kedvezményes bankfinanszírozást nevezte. Szerinte ennek alapján az MNB olcsó forintfinanszírozással láthatja el a kereskedelmi bankokat, azzal a feltétellel, hogy a bankok növelik a háztartások és a vállalkozások hitelellátását. Szerinte a lehetséges lépések között van az is, hogy a jegybank a devizatartalék egy részét azoknak a bankoknak a megsegítésére fordítja, amelyeknek nehézséget okoz devizakötelezettségeik megújítása. A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint a harmadik – egyben a legradikálisabb – lehetőség egy új program bejelentése lenne a magánszektorbeli devizaadósságok átstrukturálására.
Shearing szerint e harmadik opció kínálná a legjobb kiutat Magyarország jelenlegi problémáiból, ám ez a megoldás – „legalábbis egyelőre” – valószínűtlennek tűnik. A szakértő ehelyett inkább a hitelezésösztönző kedvezményes bankfinanszírozást tartja valószínűnek abban az esetben, ha a nemzeti bank valóban új monetáris politikai lépéseket jelent be. Véleménye szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a pótlólagos MNB-forintfinanszírozás jelentősebb lendületet adhatna a reálgazdaságba irányuló hitelkihelyezésnek, tekintettel arra hogy a magyar bankszektorban már most is forintlikviditási felesleg van.
Matolcsy György kinevezése előtt Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Hír24-nek adott interjújában arról beszélt, hogy nem lesz könnyű dolga a hivatalba lépő új jegybankelnöknek, mivel a gazdaság felpörgetése érdekében a korábban alkalmazottakkal szemben más eszközökre lesz szüksége.
A közgazdász szerint a jegybank az alapkamatnál akár alacsonyabb kamattal is adhatna hitelt célzott köröknek, de fontos lehet a devizatartalék felhasználásának javítása is. Szintén lehetőség, hogy a kereskedelmi bankoknak lehetne ebből olcsó devizaforrást biztosítani, és megegyezni velük, hogy továbbadják a lakosságnak. Akár 30 százalékkal lehetne csökkenteni a törlesztőrészleteket ebből – vélekedett Barcza.
Mark Carney korábbi kanadai jegybankelnök jóval a Federal Reserve-öt megelőzve volt az első a világon, mely a piaci szereplők várakozásainak hatékony alakítása érdekében jövőre vonatkozó iránymutatást alkalmazott, ígéretet téve arra, hogy a 2009 tavaszán a nulla közelébe süllyedt alapkamat 2010 második negyedévének végéig nem változik. E megoldással a Bank of Canada a kamattartás idejére vonatkozó ígérettel próbált újabb monetáris stimulust adni a gazdaságnak egy olyan helyzetben, amikor további vágásra már nem volt mód.
A japán jegybank is szokatlan eszközök bevetésére készül, hogy a közel két évtizede recesszióban lévő gazdaságot felpörgesse. Kuroda Haruhiko azt tervezi, hogy a jegybank a jelenleginél agresszívabb monetáris politikát fog folytatni, viszont egyes közgazdászok figyelmeztettek, hogy erre már csak korlátozott lehetősége van az alapkamatot évek óta a 0 és 0,1 százalék között tartó intézménynek. A lehetséges további lépések között az államkötvények, illetve a vállalati papírok felvásárlásának növelése merülhet fel japán elemzők szerint.
