Shearing szerint e harmadik opció kínálná a legjobb kiutat Magyarország jelenlegi problémáiból, ám ez a megoldás – „legalábbis egyelőre” – valószínűtlennek tűnik. A szakértő ehelyett inkább a hitelezésösztönző kedvezményes bankfinanszírozást tartja valószínűnek abban az esetben, ha a nemzeti bank valóban új monetáris politikai lépéseket jelent be. Véleménye szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a pótlólagos MNB-forintfinanszírozás jelentősebb lendületet adhatna a reálgazdaságba irányuló hitelkihelyezésnek, tekintettel arra hogy a magyar bankszektorban már most is forintlikviditási felesleg van.
Matolcsy György kinevezése előtt Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Hír24-nek adott interjújában arról beszélt, hogy nem lesz könnyű dolga a hivatalba lépő új jegybankelnöknek, mivel a gazdaság felpörgetése érdekében a korábban alkalmazottakkal szemben más eszközökre lesz szüksége.
A közgazdász szerint a jegybank az alapkamatnál akár alacsonyabb kamattal is adhatna hitelt célzott köröknek, de fontos lehet a devizatartalék felhasználásának javítása is. Szintén lehetőség, hogy a kereskedelmi bankoknak lehetne ebből olcsó devizaforrást biztosítani, és megegyezni velük, hogy továbbadják a lakosságnak. Akár 30 százalékkal lehetne csökkenteni a törlesztőrészleteket ebből – vélekedett Barcza.
Mark Carney korábbi kanadai jegybankelnök jóval a Federal Reserve-öt megelőzve volt az első a világon, mely a piaci szereplők várakozásainak hatékony alakítása érdekében jövőre vonatkozó iránymutatást alkalmazott, ígéretet téve arra, hogy a 2009 tavaszán a nulla közelébe süllyedt alapkamat 2010 második negyedévének végéig nem változik. E megoldással a Bank of Canada a kamattartás idejére vonatkozó ígérettel próbált újabb monetáris stimulust adni a gazdaságnak egy olyan helyzetben, amikor további vágásra már nem volt mód.
