A Commerzbank szerint középtávon is döntően az határozza meg a forint árfolyamkilátásait, hogy Matolcsy György mit tesz a következő monetáris tanácsi üléseken. A széles körű piaci konszenzus a 4,50–5,00 százalék közötti sávban valószínűsíti az MNB-alapkamatot a jelenlegi kamatcsökkentési ciklus végén; a forintra nehezedő nyomás nagyobb része abból a várakozásból ered, hogy az MNB esetleg mennyiségi enyhítési intézkedéseket is foganatosít – vélekedtek a Commerzbank elemzői. A ház szakértői ugyanakkor azt jósolták, hogy a német gazdaság lendülete hamarosan a magyar gazdaságban is érezteti hatását, segítve a forintot, és ez szükségtelenné teszi a monetáris kísérletezgetéseket.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai Matolcsy György MNB-elnöki jelölésének pénteki bejelentése utáni kommentárjukban azt jósolták, hogy az új Monetáris Tanács az eddigi, lépésenként 0,25 százalékpontról 0,50 százalékpontra gyorsítja a kamatcsökkentések mértékét, és 4,00 százalékig viszi le a jegybanki alapkamatot. A Barclays elemzőinek előrejelzése szerint az MNB ezen a kamatszinten várhatóan megáll, mivel a Monetáris Tanács az enyhítési ciklussal együtt is nyilván pozitív reálkamatot kíván fenntartani.
A JP Morgan elemzői azt közölték, hogy nem számolnak mennyiségi enyhítési ciklus elkezdésével az MNB részéről. Véleményük szerint a jegybank ezt a gazdaságélénkítő – a reálgazdaságba kötvényvásárlások révén pótlólagos likviditást juttató – módszert legfeljebb válságkezelő eszközként vetné be szükség esetén. Azt valószínűsítik, hogy a monetáris enyhítés fő eszköze a következő hónapokban is a kamatcsökkentés lesz. A ház várakozása az, hogy az MNB a jelenlegi 5,25-ról 4,50 százalékra csökkenti irányadó kamatát 2013 közepéig.
A cég londoni közgazdászainak véleménye szerint Matolcsy György irányítása alatt a Magyar Nemzeti Bank nagyobb mértékben érvényesít majd kettős mandátumot – vagyis monetáris politikájának céljai között nagyobb súllyal lesz jelen a növekedésösztönzés –, mint az előző elnök, Simor András idején, amikor az árstabilitás elsődleges célkitűzésén volt a hangsúly.
