Ezt hozhatja az új jegybankelnök

A lakosság még meglévő devizaadósságának csökkentését, olcsó devizaforrás biztosítását, valamint többek között célzott hitelkihelyezést hozhat az új MNB-elnök.

Időközben a japán jegybank is szokatlan eszközök bevetésére készül, hogy a közel két évtizede recesszióban lévő gazdaságot felpörgesse. Kuroda Haruhiko azt tervezi, hogy a jegybank a jelenleginél agresszívabb monetáris politikát fog folytatni, viszont egyes közgazdászok figyelmeztettek, hogy erre már csak korlátozott lehetősége van az alapkamatot évek óta a 0 és 0,1 százalék között tartó, az eszközvásárlási programjának bővítésével lazító jegybanknak. A lehetséges további lépések között az államkötvények, illetve a vállalati papírok felvásárlásának növelése merülhet fel japán elemzők szerint.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfólió-menedzsere szerint felvethető a kérdés, hogy tényleg elérkezett-e az idő, hogy a világ vezető jegybankjai az inflációs célkitűzés helyett új modellkeretben gondolkodjanak. Az inflációs célkitűzéssel szemben mindenképp megfogalmazhatók kritikák. „Egyrészt nem biztos, hogy a jelenlegi helyzetben az általában kétszázalékos inflációs rátát célzó jegybankok megfelelő stimulust tudnak nyújtani a gazdaságnak.”

Másrészt az elmúlt évek válságának tükrében egyértelműen rosszul vizsgázott a rendszer, hisz annak ellenére, hogy a válságot megelőzően és utána is a fejlett világban alacsony maradt az infláció, óriási áldozatokkal járó turbulenciáknak lehetünk szemtanúi – tette hozzá. Bebesy úgy látja, a monetáris politikai rendszerek természetesen nem örökre szólóak, a nyolcvanas években búcsút intettünk a pénzkínálatot célzó rendszereknek, majd a kilencvenes években az árfolyam-targetolás nehézségei váltak nyilvánvalóvá; lehet, hogy most éppen az inflációs célkitűzést haladjuk meg.

Lentner Csaba közgazdász is többször arról beszélt, hogy a Simor-féle jegybanki vezetésre jellemző gyakorlatot a világ más részein már elvetették, még az Európai Unió eurózónájában is. Egészen más célkitűzésrendszere van az Európai Központi Banknak (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek is, mint a Magyar Nemzeti Banknak – mondta Lentner.

Szerinte a Fed manapság pénzt önt a piacra, hogy megpróbálja beindítani a gazdasági növekedést, emelni a foglalkoztatási rátát, és az EKB is lassan fél éve azt teszi, hogy felvásárolja a gyengülő euróövezeti országok állampapírjait. Magyarországon azonban a növekedés előtérbe helyezése sajnos csak a kormányok fiskális politikáját jellemezte az elmúlt negyed évszázadban, ehhez a célhoz a jegybank nem csatlakozott – tette hozzá Lentner.