Magyarország 2010-ben új gazdaságpolitikába kezdett, de a kormány megítélése szerint a piacgazdaság hajtja a legtöbb hasznot a társadalom számára – mondta Varga Mihály a német konzervatív lapnak adott interjúban arra a felvetésre, hogy a kormány gazdaságpolitikájának bírálói szerint a tervgazdaság irányába mutató tendenciák figyelhetők meg. „Minden ország a saját kapitalizmusát éli”, aminek belátásához elég összehasonlítani Németországot, az Egyesült Államokat és Kínát – mondta a miniszter.
A mindenekelőtt külföldi konszernek magyarországi leányvállalatait sújtó ágazati különadókról szólva hangsúlyozta: az adók kivetése során a nyereségesség volt a döntő szempont, és nem az, hogy a cégek tulajdonosa magyar vagy külföldi. Hozzátette: a különadót fizető cégek is profitálnak abból, ha a gazdaság stabilabb állapotba kerül.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a kormány intézkedései rontották az ország megítélését a külföldi befektetők körében, Varga Mihály elmondta: a kormány stabil parlamenti többsége révén gyorsan keresztül tud vinni törvénymódosításokat, amihez „sok vállalkozásnak még hozzá kell szoknia”. Arra a vélekedésre, hogy a gazdaságpolitika tartósan elriaszthat befektetőket, úgy reagált: az utóbbi években nem romlott a befektetői légkör, a külföldi cégek továbbra is szívesen ruháznak be, és profitálnak abból, hogy gyorsabb lett a politikai döntéshozatal, az adórendszer átalakítása révén pedig nagyon vonzó lett az ország a vállalkozásoknak.
Az államosításokkal kapcsolatban kiemelte: világszerte megfigyelhető a gazdaságpolitikai filozófia változása, ami a közösség számára fontos szolgáltatásokat is érinti. Az a felfogás érvényesül, hogy a lakosság ellátásában nem a profit számít, hanem a szolgáltatások jó működése és megfelelő ára – mondta a miniszter. Hozzátette: „nem szívesen beszélünk államosításról, mert a szó a negyvenes–ötvenes évek kisajátításait idézi fel”. Hangsúlyozta: a kormány méltányos megállapodásra törekedik a cégek tulajdonosaival.
A Nemzetközi Valutaalappal folytatott egyeztetésekről szólva hangsúlyozta: Magyarország nem pénzt, hanem biztonsági hálót akart az IMF-től. A megbeszélések a szervezet jövő héten kezdődő washingtoni értekezletén folytatódnak. „Remélem, lassan az IMF is észreveszi, hogy a pénzre nincs szükségünk” – mondta Varga Mihály.
Hozzátette: a valutaalap és a kormány egyetért abban, hogy a gazdasági növekedés hiánya a legnagyobb kihívás, abban viszont nincs egyetértés, hogy miként lehet a növekedést elérni. Az IMF a bankadó eltörlését sürgeti, mert úgy véli, hogy ennek révén élénkülhet a hitelezés. A kormány szerint viszont a bankrendszer csak egy a tényezők sorában. A beruházások visszaesésének legfontosabb oka az, hogy a vállalkozások csak akkor vesznek fel beruházási hitelt, ha lehetőséget látnak a nyereség növelésére. A vállalkozásoknak „azt kell érezniük, hogy növekedik a kereslet a termékeik iránt, de sajnos nem így néz ki a helyzet” – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: mindehhez hozzájárul, hogy a piac 80 százalékát ellenőrző külföldi bankok sok tőkét vontak ki Magyarországról, és ez a tőke hiányzik a hitelezéshez Magyarországon.
A Magyar Nemzeti Bank függetlenségével és tevékenységével kapcsolatban kialakult félelmekre vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a jegybank körüli aggodalmak nem megalapozottak. „Az utóbbi húsz évben akkor volt a legsikeresebb a magyar gazdaság, amikor a kormány és a központi bank elképzelései ugyanabba az irányba mutattak” – mondta Varga Mihály. Megjegyezte: legutóbb az ezredforduló után egyeztek a kormány és az MNB elképzelései, „ma pedig ismét van esély erre”. Ugyanakkor a nemzeti bank független intézmény marad, amelynek legfőbb feladata az árstabilitás biztosítása – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
