Az előző évhez képest 14 százalékkal, 80 ezer milliárd jüanra nőtt a kínaiak magánkézen lévő, szabadon rendelkezésre álló vagyona – állítják a jelentés készítői. Ezzel párhuzamosan a legalább 10 millió jüan (370 millió forint) befektethető összeget magukénak tudók száma a 700 ezret is meghaladta tavaly, miközben 2010-ben még „csupán” 500 ezren tartoztak a leggazdagabbak táborába. Számuk idén a 840 ezret is elérheti, összvagyonuk pedig a 92 ezer milliárd jüanos határt is átlépheti.
A jelentés szerint a gazdag kínaiak 33 százalékának, a leggazdagabbak, vagyis a legalább 100 millió jüan (3,7 milliárd forint) eszközzel rendelkezők több mint 50 százalékának van külföldi befektetése. A válaszadók 60 százaléka fogalmazott úgy: a jövőben növelné határokon túli befektetéseit. A hosszú távon külföldre készülők aránya jelenleg 56 százalék körül alakul, ennyien nyilatkozták azt, hogy fontolgatják az emigrációt vagy éppen már meg is tették azt. További 11 százalék fogalmazott úgy: maga ugyan nem, gyermeke viszont tervezi vagy már meg is valósította a lépést.
A kutatás szerint míg két évvel korábban a gazdag kínaiak a vagyonteremtést jelölték meg befektetéseik első számú céljaként, az életszínvonaluk növelése és gyermekeik iskoláztatása után, mára – köszönhetően a kínai gazdasági növekedés lassulásának és a világgazdasági nehézségeknek – a vagyon fenntartása lett az első számú prioritás. Ezzel párhuzamosan változtak az előnyben részesített befektetési formák is: a statisztikák szerint a vagyonosok portfóliójuk diverzifikálására törekszenek, a rizikósabb értékpapírok helyett pedig egyre gyakrabban választják a biztos megtérülésű pénzügyi eszközöket, így például a kötvényeket.
