A kormányszóvivő hozzátette: a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat adataiból kiderül, hogy jelenleg 138 ezerrel dolgoznak többen, mint a kormányváltás idején, és 30 ezerrel kevesebb munkanélküli ember van, mint akkor volt. Ezek az európai tendenciákkal szembemenő folyamatok – hangsúlyozta. Magyarország ezenfelül rendbe tette az államháztartást, csökkentette az államadósságot, és a folyó fizetési mérlege is pozitív, pedig 2010-ben Görögországgal és Portugáliával emlegették egy szinten – húzta alá.
A brüsszeli Európai Bizottság, amely öt euróövezeti tagállam esetében javasolta az államháztartási hiány csökkentéséhez rendelkezésre álló idő meghosszabbítását, ezzel elismerte, hogy az előző deficitcsökkentési célok „túl ambiciózusak” voltak a recesszió és a növekvő munkanélküliség közepette – áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett elemzésében. Magyarországgal szemben kilenc év után szűnhet meg június 22-én a túlzottdeficit-eljárás.
Az MNO röviden áttekintette a most lezárult eljárás mérföldköveit.
Giró-Szász András egy esetleges választási költségvetés megvalósulását firtató műsorvezetői kérdésre válaszolva leszögezte: a kormány korábban már többször világossá tette, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik prioritása a folyamatos adósságcsökkentés, amely a GDP-hez viszonyított 2,8 százalékos államháztartási hiány elérésekor automatikusan megtörténik. A kormányzat ezt fenntartja, így kizárt bárminemű választási költségvetés készítése – nyomatékosította.
A kormányszóvivő a pedagógus-életpályamodell bevezetésével kapcsolatban megismételte: amennyiben a gazdaság állapota megengedi, tehát a növekedési mutatók megfelelőek lesznek, és az államháztartás egyenlege sem sérül, akkor idén szeptemberben elindul a program, ami 2013-ban hozzávetőleg nettó 40 milliárd forintos kiadást jelent az államkasszának.
Orbán Viktor csütörtöki beszédére rátérve, melyben a miniszterelnök a többi között egy számjegyű személyi jövedelemadó (szja) bevezetésének a lehetőségéről is beszélt, elmondta: a kormány adópolitikájának alappillére, hogy a munkát terhelő adókat folyamatosan csökkenti, a fogyasztást terhelő adókat növeli, amivel felkínálja a választás lehetőségét az embereknek. Ám ahogy a kormányfő is rámutatott – folytatta –, az egy számjegyű szja-hoz a magyar gazdaságnak még komoly mutatókat kell teljesítenie.
Giró-Szász András a reklámadóval kapcsolatban világossá tette: van egy szándék a bevezetésre, ám a kormány még nem tárgyalt az adóformáról, a miniszterelnök pedig felkérte Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy egyeztessen a Magyar Reklámszövetség vezetőivel. „Nincs azonban semmiféle unortodox mozzanat a tervben, hiszen Európában 14 országban van reklámadó” – fogalmazott.
