Magyarország ellen azóta folyik túlzottdeficit-eljárás (EDP), amióta hazánk belépett az Európai Unióba. 2004. május 1-jén csatlakoztunk a közösséghez, néhány nappal később pedig az Európai Bizottság (EB) elfogadta a túlzott hiány fennállásáról szóló jelentést az EK Szerződés 104. cikkelyének értelmében. A Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (Ecofin) júliusban kimondta a deficit meglétét, és javaslatot is tett annak korrekciójára. Az eljárás alapját az 1999-ben érvénybe lépett Stabilitási és Növekedési Egyezmény képezi, mely előírja, hogy egy uniós tagállam költségvetési hiánya a csatlakozást követően nem haladhatja meg a bruttó nemzeti össztermék 3 százalékát. Az EDP-t az Európai Tanács akkor indítja el, ha a túlzott hiány fennállása nem tekinthető ideiglenesnek vagy kivételesnek. Hazánk esetében a fenti kritériumok az unió szerint nem teljesültek, egészen 2013. május 29-ig.
A Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok alatt az Európai Bizottság több ajánlást is megfogalmazott a növekvő hiány visszaszorítására. Amikor a magyar gazdaság kedvezőbb adatokat produkált, lazított a gyeplőn az EB, és először 2009-ig, majd 2011-ig adott határidőt a kabinetnek, hogy teljesítse az eljárásból való kikerülés feltételeit. Ezeket a balliberális kormányoknak végül nem sikerült teljesíteniük.
Hazánkat 2010 közepén a gazdasági mutatókat illetően még Görögországgal egy szinten jegyezték, de az év közepén elkezdett államháztartási konszolidációnak köszönhetően lassan elindultunk fölfelé. Magyarország az Orbán-kabinet hivatalba lépésének második évében már jóval a túlzott hiány 3 százalékos referenciaértéke alatti költségvetési egyenleget mutatott fel, köszönhetően többek között a Széll Kálmán-tervnek és az Új Széchenyi Tervnek. Ennek ellenére az Európai Bizottság 2012 februárjában143,5 milliárd forintnyi kohéziós forrás befagyasztásáról döntött. A fő probléma az volt, hogy Magyarország ha 2012-ben nem is, 2013-ban ismét átlépi a 3 százalékos deficithatárt a bizottság számításai szerint. Az érvelés mindenképpen furcsa volt, mivel 2012 februárban még nem lehetett tudni, hogy a kormány 2013-ra milyen költségvetést tervez. A kormány ezt követően meghirdette a Széll Kálmán-terv 2.0-t, majd José Manuel Barroso bizottsági elnök javaslatot tett a felfüggesztés visszavonására.
Június 22-én az uniós pénzügyminiszterek feloldották a korábbi döntést, így visszakaptuk a 143,5 milliárdos forrást. A magyar támogatások zárolásának feloldása alapvetően annak köszönhető, hogy az EB elfogadta a Széll Kálmán-terv 2.0-ban leírt költségvetési kiigazítást. Októberben Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter 397 milliárd forintos egyenlegjavító programot jelentett be, aminek az egyik célja az volt, hogy az EB megszüntesse a hazánk ellen nyolc éve tartó túlzottdeficit-eljárást.
Tavaly tíz éve nem látott sikert ért el a magyar gazdaságpolitika azzal, hogy csupán 2,1 százalék volt az államháztartás hiánya, amivel a brüsszeli várakozásokra is alaposan rácáfoltunk.
Brüsszel mindvégig arra próbálta rászorítani az Orbán-kormányt, hogy a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok által alkalmazott receptet folytatva, a költségvetési hiány csökkentése során a terheket a lakosságra hárítsa, ne pedig a bankokra és a multinacionális vállalatokra. Ezt végül nem sikerült elérniük, és mostanra a bizottság is elismerte, hogy 2013-ban három százalék alatt lesz a költségvetési hiány.
