Ennyit tett ki az államadósság mértéke március végén

Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 82,2 százalékán állt, 23 340 milliárd forintot tett ki 2013 első negyedévének végén.

A tavalyi év végén a GDP 79,2 százalékán állt az államadósság, és 22 381 milliárd forintot tett ki. Az adósságot 2013 első negyedévében a nettó hitelfelvétel 491 milliárd, a forint gyengülése 468 milliárd forinttal növelte. (Mint ismeretes, a forint gyengülését nem csupán a piaci mechanizmusok mozgatták: téves gyorshírrel megvalósított tiltott piacbefolyásolás miatt tízmillió forint büntetésre ítélte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Bloomberget.) Az államháztartás nettó tartozása 17 339 milliárd forint volt, és a GDP 61,1 százalékát tette ki 2013 első negyedévének végén. A március végén zárult egy évben az államháztartás 642 milliárd forint, a GDP 2,3 százalékának megfelelő hiánnyal zárt, amiből a harmadik negyedévi deficit 240 milliárd forintot tett ki, és a negyedéves GDP 3,7 százaléka volt.

2013 első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 335 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen növekedtek a jegybanknál elhelyezett betétek, miközben a külfölddel szembeni egyéb követelései visszaestek. A kötelezettségek növekedésében elsősorban a nagymértékű állampapír-kibocsátás játszott szerepet, ezt részben ellensúlyozta a külföldről felvett hitelek törlesztése, valamint az egyéb tartozások csökkenése.

Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,5 százaléka, 1547 milliárd forint volt. Az idei első három hónapban a háztartások nettó finanszírozási képessége 364 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki. A háztartások pénzügyi eszközeik közül a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően az első negyedévben. Kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható a folyószámlabetétek és a biztosítástechnikai díjtartalékok esetében. Ugyanakkor tranzakcióból eredően csökkent a devizakészpénz, a devizabetétek, valamint az egyéb követelések állománya. A kötelezettségek csökkenése mögött a hitelek és az egyéb kötelezettségek törlesztése állt.

A jelenlegi kormány hivatalba lépése óta elkötelezett az államadósság tartós csökkentése mellett, és olyan gazdaságpolitikát folytat, amely ezt lehetővé is teszi. A Nemzetgazdasági Minisztérium tisztában van az államadósság jelenlegi szintjével, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adósság hullámzik, így nem érdemes a havi adatokat nézni, mert ezek félrevezethetik a közvéleményt. Az államadósság alakulását csak hosszabb távon és csak GDP-arányosan vizsgálva kaphatunk objektív képet – áll a tárca közleményében.

Mint írják: az adósságállományt a magas forintállampapír-kibocsátások növelték, mivel az év első hónapjaiban az időarányos tervet meghaladó bruttó forintkibocsátások valósultak meg, ezáltal stabilabbá válik az adósság finanszírozása az év hátralévő részében. A nemzetközi befektetői hangulat esetleges romlása esetén is meg tud felelni az ország a hátralévő törlesztési kötelezettségeinek, ha az év elején egyfajta puffert, tartalékot képez az Államadósság Kezelő Központ. Ennek tükrében az átmeneti állománynövekedés kedvező helyzetként és az adósságkezelő előrelátásaként értékelhető.

„Az alaptörvényben egyértelműen rögzítettük, hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Ehhez a kormány továbbiakban is ragaszkodik.”

A vártnál jobb első negyedévi magyar GDP-adatsor nyomán több londoni közgazdász utalt 2013-ra szóló magyar GDP-előrejelzései javításának lehetőségére, sőt van olyan ház, amelyik máris az általa eddig várt recesszióról növekedésre módosította az év egészére vonatkozó prognózisát.

Áprilisban a fogyasztói árak 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel előtte – közölte korábban a Központi Statisztikai Hivatal. Mind a háztartási energiáért, mind a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve.

Varga Mihály szerint Magyarország kezd növekedési pályára állni. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy az elmúlt években tett stabilizációs lépések meghozták az eredményüket.