A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének csütörtöki közleménye kifejti: bár a hír technikai hiba miatt jelent meg, a hatóság szerint a hírügynökség nem alkalmazott a téves hír közzétételét megakadályozó kontrollmechanizmusokat.
A PSZÁF piacfelügyeleti eljárást folytatott le annak tisztázására, hogy a Bloomberg téves hírközlése kapcsán sérültek-e a tőkepiacról szóló törvény piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezései. A PSZÁF a vizsgálat nyomán megállapította: a hamis hír közzétételéhez technikai hiba vezetett. A Bloomberg munkatársa által a jegybanki kamatdöntés tájékoztatója előtt előkészített gyorshírsablonba ugyanis egy új munkafelületet nyitó alkalmazás téves adatot rögzített, ami automatikusan megjelent az elektronikus hírszolgáltató rendszerben. A Bloomberg belső előírásainak megfelelően mintegy 40 másodpercen belül korrigálta a téves információt, és a hibás funkciót törölte rendszeréből.
A pénzügyi piacokra kerülő információk valódiságának és megbízhatóságának az egyre inkább automatizálódó gazdasági hírközlési – és azon alapuló kereskedési – környezetben kiemelkedő jelentősége van – hangsúlyozza a PSZÁF. Ezért egy, a tevékenységét üzletszerűen végző, a gazdasági hírközlési piacon jelentős pozícióval, kiemelkedő hírnévvel rendelkező szereplő esetében a tőkepiaci törvény által megkövetelt elvárható gondosság azt jelenti, hogy rendelkezzen a hamis információközlés kockázatát hatékonyan kezelő informatikai megoldásokkal.
A hatóság a 10 milliós bírság kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte, hogy a téves adat megjelenéséhez váratlan, automatikus, azonnali kézi beavatkozással el nem hárítható technikai körülmény vezetett. A hírügynökség munkatársa a téves adat megjelenésének észlelését követően, még ugyanabban a percben javította a hibát, továbbá intézkedett a hasonló jövőbeli esetek elkerülése érdekében is. Szintén enyhítő körülményként értékelte a PSZÁF, hogy a Bloomberg együttműködő magatartást tanúsított a piacfelügyeleti eljárás során – áll a közleményben.
Busás haszonra tehettek szert azok, akiknek tudomásuk lehetett a forint elleni április 23-i spekulációról, amely rövid ideig sikeresen hullámvasútra ültette a hazai valuta árfolyamát – számolt be korábban a Magyar Nemzet. A kisebb piaci pánikot a Bloomberg hírügynökség téves jelentése okozta, amely szerint egy százalékra csökkentette a jegybank az alapkamatot.
A Magyar Nemzeti Bankot (MNB) az akkori közlés szerint komoly aggodalommal töltötte el, hogy egy hírügynökség félrevezető információt hozott nyilvánosságra a keddi kamatdöntő üléssel kapcsolatban, még a hivatalos jegybanki tájékoztatást megelőzően. Nem ez volt az első botrányos közlése a Bloombergnek. A kormányváltást követően, 2010-ben a hírügynökség olyan tudósítást közölt, amelyből a piaci szereplők arra következtettek, hogy Magyarország újabb hitelt készül felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), holott akkor erről még szó sem volt.
A Bloomberg által üzemeltetett elektronikus hírszolgáltató rendszerben április 23-án, közép-európai idő szerint 13 óra 54 perckor megjelent egy gyorshír, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank 1 százalékra csökkentette irányadó kamatrátáját. (Az MNB 14 órakor jelentette be, hogy 25 bázisponttal 4,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.)
