Ha jól megy az agráriumnak, jól megy az országnak is

Czerván György szerint nagy a felelősség az agráriumon, hiszen amikor jól teljesít, akkor az ország GDP-je is nő.

A GDP-n belül 3,5-4,5 százalék a szűk értelemben vett agrárium részesedése, de 2011-ben az 1,7 százalékos hazai gazdasági növekedésnek az agrárium adta több mint a felét, 0,9 százalékot – mondta az államtitkár, aki a VII. Halasi Borudvar megnyitójára érkezett a csipke városába. Tavaly az aszály miatt gyengébb teljesítményt tudott nyújtani a szektor, ami kihatott az ország gazdasági teljesítményére – tette hozzá.

Czerván György szerint minden esély megvan arra, hogy az idei egy jó mezőgazdasági év legyen. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint a belvízprobléma mára szinte teljesen megoldódott, a tavaszi munkák két-háromhetes elmaradását a gazdálkodók jelentős részben már behozták. Lassan az ország nagy részén azért kell imádkoznunk, hogy az elvetett tavaszi növényekre jöjjön meg néhány milliméter eső – mondta.

Beszámolt arról, hogy most folyik az Európai Unióban a 2014–2020 közötti költségvetési ciklus közös agrárpolitikai vitája a tanács, a parlament és a bizottság között. Czerván György kiemelte, hogy a magyar érdekekkel ellentétes volna, ha elfogadnák a piacszabályozási változások között a bizottságnak azt az eredeti javaslatát, amelynek értelmében 2015-ben a szőlőtelepítési jogok rendszere megszűnne.

Ez a lépés a magyar és az európai bortermelési érdekekkel teljesen ellentétes, hiszen néhány országban kontrollálhatatlan telepítési és termelési folyamatokat indítana meg, növelve az importnyomást Magyarországon – fogalmazott az államtitkár. Hangsúlyozta: az a magyar álláspont – és a tagállamok többsége is azt támogatja –, hogy ne kerüljön kivezetésre 2015-ben ez a rendszer.

Czerván György emlékeztetett arra: most a szőlőtelepítés csak telepítési jog birtokában végezhető, ha ezt megszüntetnék, gyakorlatilag bárki telepíthetne bárhova szőlőt, a nem szabályozott termelésnövekedés pedig a minőség iránt elkötelezett európai borpiac zavarait idézné elő. Nem véletlen, hogy valamennyi európai bortermelő ország – így többek között Franciaország és Olaszország is – tiltakozik a rendszer megszüntetése ellen és kompromisszumos javaslatként egy új engedélyezési rendszer bevezetésére tettek javaslatot 2019-től.