Schváb Zoltán hozzátette: az alapos szakmai érvekkel alátámasztott rendszer korszakos változást hoz a közlekedési ágazatban, a törvény minden bizottsági próbát kiállt. A megtett úttal arányos útdíjrendszert a kormány tervei szerint két hónapon belül bevezetik, a javaslatot már a parlament elé terjesztették – emlékeztetett Schváb Zoltán.
A közlekedési helyettes államtitkár szavai szerint szó nincs arról, hogy ez az összeg befolyik a központi költségvetésbe és ott elfolyik, amit a szakma az elmúlt 20 évben megszokott. A törvény nagyon pontosan körülírja, hogy mire lehet elkölteni ezt a pénzt, egyebek mellett a közúthálózat üzemeltetésére, fejlesztésére – tette hozzá. A törvény újdonságai közé sorolta, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb teherjárműveknek megtiltja a nem díjköteles utak használatát.
Ismert, május elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is úgy nyilatkozott, hogy időben bevezetik az e-útdíjat. A nemzetgazdasági miniszter a rendszer kiépítőjével megkötött szerződés aláírása után hozzátette: a programot már tesztelik. A magyar fuvarozók kedvezményt kapnak a díjból.
Schváb Zoltán előadásában szakaszhatárnak nevezte a 2013-as évet abból a szempontból is, hogy az újonnan létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) „okos” használatát meg kell tanulnia Magyarországnak. Ismertetése szerint az összesen 23 milliárd eurós közlekedésfejlesztésre fordítható keretösszegből 10 milliárd eurót a Kohéziós Alapból csoportosítottak át, Magyarország 2016 végéig mintegy 950 millió eurót hívhat le az előzetes becslések szerint.
Schváb Zoltán a közlekedésfejlesztés aktuális kérdései között említette, hogy 2013-ban összesen 450 milliárd forint értékű közúti infrastruktúrafejlesztés kivitelezése vagy előkészítése kezdődik, részben már a 2014–2020 közötti következő uniós költségvetési ciklus forrásaiból. A közútkezelő az utóbbi évek legnagyobb keretösszegét használhatja idén a mellékúthálózat rekonstrukciójára, a tavalyi érték háromszorosából, mintegy 87 milliárd forintból indíthat fejlesztéseket.
Kiemelte: a hazai közösségi közlekedési rendszer versenyképességének legnagyobb akadálya a finanszírozási nehézségek mellett az elöregedett eszközpark, a Volán-társaságok helyi és helyközi közlekedésben használt mintegy hatezer darabos flottájának átlagéletkora meghaladja a 12 évet. Úgy vélte, a Volán-társaságok autóbuszainak indokolt a cseréje, ezért akár évi 300-400 új jármű beszerzését is szükségessé teheti, ennek érdekében teremtették meg az elmúlt két évben a gazdaságos buszbeszerzés alapfeltételeit. Ezek között a Volán-társaságok szervezeti átalakítását, valamint a Rába-részvények visszavásárlását emelte ki.
Tájékoztatása szerint jelenleg is nyitott az NFM sűrített földgáz meghajtású (CNG) autóbuszok beszerzését támogató pályázati kiírása, amelyben 1,6 milliárd forintos keretösszegből állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek fedezhetik az azonos műszaki tartalmú dízelüzemű és gázüzemű járművek árkülönbözetét. Közölte: dolgoznak azon, hogy a fiatalok az érettségivel egyidejűleg jogosítványt is szerezhessenek. Fontosnak nevezte az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kiterjedtebb térnyerése mellett az e-call vészhívórendszer meghonosítását.
