Százezer eurónál húzták meg a határvonalat

Az adóztatás, a bankszanálás, valamint az Európai Unió idei költségvetésének kérdésében konkrét haladást sikerült elérni az Európai Unió pénzügyminisztereinek keddi tanácskozásán.

Az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásának napirendjén az egyik leghangsúlyosabb pont az a bankunió szempontjából kulcskérdésnek tekintett irányelvtervezet volt, amely azt határozná meg, hogyan kezeljék a tagállamok bajba jutott bankjaikat. A cél az volna, hogy ennek költségeiből minél kevesebbet kelljen közpénzből fedezni, hogy az adófizetőknek ez minél kevesebbe kerüljön. Abban viszont egyelőre nem látszik egyetértés, hogy azok közül, akik a bankra bízták a pénzüket, kiknek a pénzét hogyan lehet a helyzet rendezéséhez felhasználni.

Az ülésen Magyarországot képviselő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI kérdésére elmondta: az vitán felül áll, hogy a 100 ezer eurót meg nem haladó betéteket 100 százalékig garantálni kell, az ennél nagyobb betétek kezelésére, esetleges felhasználására viszont több javaslat is elhangzott.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Noonan úgy fogalmazott, hogy a 100 ezer euró alatti betét „szent és sérthetetlen”, és a jövőben is az lesz, a tagállamok viszont egyetértettek abban, hogy a 100 ezer eurót meghaladó betétek bevonhatók a bank helyzetének rendezésébe, de csak ha minden más eszköz kimerült, a rendezési hierarchia legvégén.

A tanács keddi ülésén megadta a felhatalmazást az Európai Bizottságnak, hogy tárgyalásokat kezdjen Svájccal, Liechtensteinnel, Monacóval, Andorrával és San Marinóval a megtakarításokból származó jövedelmek megadóztatásáról kötött korábbi egyezmény módosításáról. Az uniós tagállamoknak viszont – Ausztria és Luxemburg ellenállása miatt – nem sikerült politikai megállapodásra jutniuk az erre vonatkozó uniós irányelv módosításáról.

A tanácskozás napirendjén az adóelkerülés elleni uniós fellépés is szerepelt. Ez a jövő heti uniós csúcs egyik fő témája is lesz, a bizottság pedig decemberben állt elő egy összesen 34 intézkedést tartalmazó javaslattal az adócsalás, az adóelkerülés és az agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében.

„Amit ma sikerült elérni, az előrelépésnek tekinthető, remélem, hogy a jövő héten az állam- és kormányfők olyan megállapodásra jutnak majd, amely joggal lesz nevezhető hatalmas ugrásnak” – kommentálta a miniszterek tanácskozását Algirdas Semeta, a bizottság adóügyekért felelős tagja.

A magyar nemzetgazdasági miniszter ebben a kérdésben rámutatott, hogy Magyarországon az elmúlt három évben a magyar adórendszer jelentős változáson ment keresztül, a munkára, a jövedelemre rakódó adók mérséklődtek, csökkent a társasági adó és a kisvállalkozásokat terhelő adó, közben pedig a fogyasztási típusú adók mértéke emelkedett. A miniszter szerint az a legfontosabb, hogy uniós szinten csak olyan változások legyenek, amelyek ezeket a változtatásokat nem fordítják vissza.

Varga Mihály az MTI kérdésére kifejtette: Magyarország számára is fontos, hogy az adóelkerülő technikák megszűnjenek és az eltitkolt, illegális, adózatlan jövedelmek nyilvánossá váljanak – ezért Magyarország maximálisan támogatja a bizottságnak azokat a kezdeményezéseit, amelyek unión kívüli országokkal szemben közös fellépést sürgetnek. De Magyarország önállóan is tesz lépéseket annak érdekében, hogy ezek a betétek nyilvánosságra kerüljenek. Varga Mihály emlékeztetett, Svájc például késznek mutatkozik, hogy egyes adatokat nyilvánosságra hozzon, de ez nem jelent teljes körű adatszolgáltatást.

„Nekünk az lenne a célunk, hogy minden olyan adat nyilvánosságra kerüljön, ahol a legkisebb gyanúja van annak, hogy valamilyen nem adózott, adóelkerülésből származó jövedelmet helyeztek el svájci bankszámlán” – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásukon az idei uniós büdzsé 7,3 milliárd eurós kiegészítését is elfogadták, amelyből a bizottság a tavalyról 2013-ra áthozott tételek egy részét fogja fedezni.