A PSZÁF elnöke a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya a jogosultak devizakölcsön-volumenének 40 százaléka, 1250 milliárd forint volt; az árfolyamgátat választók véglegesen mentesültek 9,2 milliárd forint hitelkamat megfizetése alól. A PSZÁF elnöke hangsúlyozta, a rögzített árfolyamon való végtörlesztést is beleértve az eddigi állami-banki intézkedések összességében 320 ezer fogyasztó devizakitettségét szüntették meg vagy mérsékelték. A devizaalapú kölcsönök aránya az elmúlt három évben a jelzáloghiteleken belül 72-ről 52 százalékra csökkent – tette hozzá.
Jelezte, az „óriási előrelépést” jelentő eredményhez hozzájárultak a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) által működtetett pénzügyi tanácsadó irodák is, amelyeket 11 megyeszékhelyen több mint hétezer ügyfél, közülük 4400 személyesen keresett meg az elmúlt egy évben. Hozzáfűzte, a PSZÁF budapesti ügyfélszolgálata ezen felül tavaly 4600, személyesen megjelenő fogyasztót is kiszolgált.
A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyagban szerepelt, az elmúlt egy évben a fogyasztói megkeresések négyötöde a pénzpiaci szektorhoz, azon belül elsősorban a hiteltörlesztéshez kötődött, de sokan lakás- vagy kötelező gépjármű-biztosítási sérelmeikre kerestek megoldást, vagyis a pénzügyi fogyasztóvédelem hatásköre nem szűkíthető le az egyébként jelentős devizahiteles problémakörre.
A magáncsőd intézményéről is tárgyal a kormány a Magyar Bankszövetséggel; arról, miként lehetne anélkül bevezetni, hogy veszélyeztetné a bankrendszer stabilitását – mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy szerdai konferencián.
A kormány eddig három programban több mint 320 ezer devizahitelesnek nyújtott valamilyen segítséget, de a segítségnyújtás eszközeit tekintve lényegében kimerítette a lehetőségeket – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a TV2 Mokka című műsorában szerdán.
Szász Károly arra a kérdésre, hogy miért nem választja ennél is több devizahiteles az árfolyamgátat, azt mondta: sokan talán bonyolultnak tartják, nem értik a konstrukciót, mások nem felelnek meg a feltételeknek. Úgy vélekedett, sokan lesznek, akik az utolsó pillanatokra hagyják a szerződéskötést.
A felügyelet elnöke emlékeztetett rá, hogy az árfolyamgát-konstrukciót idén május 31-éig lehet választani. Hozzátette, bár a PSZÁF nem tud arról, hogy a kormány a határidő meghosszabbítását tervezné, a szervezet fontosnak tartaná, hogy az árfolyamgát korlátlan ideig megmaradjon. „Ameddig devizahiteles ügyfél létezik, számára mindig biztosítsuk azt a lehetőséget, hogy ha szükségét érezné, beléphessen a konstrukcióba” – indokolt. Hozzátette: erre azzal a feltétellel lenne mód, hogy a belépés továbbra is ötéves védettséget jelentene, ezután mindenkinek el kellene számolnia a bankjával, de ha igényli, még egyszer beléphetne a rendszerbe. „Ennek az lenne az üzenete, hogy a kormány és a bankrendszer is elkötelezett a kérdés tartós, hosszú távú megoldása iránt” – hangoztatta.
Hajnal Zsolt, a FOME elnöke arról szólt, hogy a pénzügyi tanácsadó irodákban nemcsak a panaszokra keresnek megoldást, hanem segítenek az ügyfeleknek a háztartási kiadások megtervezésében, az egyes pénzügyi termékek megértésében is, megkönnyítve az eligazodást és a későbbi választást.
Bércesi Ferenc, a baranyai kormányhivatal főigazgatója azt mondta: a fogyasztói panaszok nyomán kiszabott bírságokból üzemeltetett irodák működése jó példa az állam és civil szervezetek együttműködésére, amely ebben az esetben jelentősen hozzájárul a hazai pénzügyi kultúra színvonalának növeléséhez.
