A német Hans-Böckler Alapítvány kimutatásában az szerepel, hogy Magyarországon a kiskeresetűek aránya 19,8 százalékra mérséklődött 2010-ben a 2006. évi 21,9 százalékról. Ezzel hazánk a tizenegyedik helyen állt az Európai Unióban. Az elemzésben a tíz embernél többet foglalkoztató vállalatokat vették figyelembe az Eurostat adatainak felhasználásával. Kiskeresetűnek azokat tekintették, akiknek a fizetése az adott ország átlagos órabérének kétharmada vagy annál kevesebb volt.
A KDNP reményt lát arra, hogy a növekedés biztosítékában 2014-től kiteljesedjen a gyermekek utáni adókedvezmény a kiskeresetűek számára, illetve további születésszám-növelő intézkedések segítsék a gyermekes családokat.
Az unió 27 tagországában a munkavállalóknak átlagosan 17 százaléka számított kiskeresetűnek a rendelkezésre álló legfrissebb, 2010-es Eurostat-adatok alapján, szemben a 2006. évi 18,8 százalékkal. Lettországban, Litvániában és Romániában volt a legnagyobb az kiskeresetűek aránya, 27,8, 27,2 illetve 25,6 százalék. E tekintetben a legjobb helyzetben Svédország és Finnország volt, 2,5 és 5,9 százalékkal. A vezető európai gazdaságok közül Németországban volt a legtöbb alacsony keresetű dolgozó, a foglalkoztatottak 22,2 százaléka, ezzel a legnagyobb európai gazdaság a hetedik helyre került.
Az elemzők rámutattak: szoros összefüggés van a bérek alakulása és a munkavállalók szervezettsége között. Svédországban a munkavállalók 70 százaléka szakszervezeti tag, és mintegy 90 százalékuk bérét rögzítik kollektív szerződésben.
