Angela Merkel a Der Spiegel című német hetilap vasárnapi számában megjelent interjúban hangsúlyozta: az uniós tagállamok jelenleg is alig tudnak egyedül döntéseket hozni bizonyos területeken, például a mezőgazdasági, vidékfejlesztési politikában. „Nem tartom szükségesnek, hogy a következő években még több döntési jogot adjunk át a brüsszeli bizottságnak. Francois Hollande francia elnökkel együtt sokkal inkább azt szeretnénk, hogy javuljon a tagállamok közötti koordináció a versenyképesség szempontjából meghatározó területeken” – mondta.
Javítani kell az együttműködést például a munkaerő-piaci szabályozásban, a nyugdíjpolitikában, az adóügyekben és a szociálpolitikában – fejtette ki a kancellár, hozzátéve hogy a gazdaságpolitikai koordináció nem eléggé fejlett az Európai Unióban, ennek erősítése azonban nem a bizottság jogkörének bővítését jelenti.
Merkel nem támogatja azt a felvetést, hogy közvetlen választással töltsék be a bizottság elnöki pozícióját, úgy véli, hogy továbbra is az Európai Tanácsnak – az állam- és kormányfők testületének – és az Európai Parlamentnek kell közösen kiválasztania az elnököt. A kancellár szerint jelenleg arról sem érdemes vitát nyitni, hogy mely más pontokon kellene átalakítani az Európai Unió szerkezetét. „Nem tartanám szerencsésnek, ha elmerülnénk elméleti vitákban arról, hogy miként nézzen ki az EU tíz vagy tizenöt év múlva. Előttem és az európai polgárok előtt sokkal sürgetőbb kérdések állnak” – mondta Angela Merkel.
Arra a felvetésre, hogy egyesek szerint nincs is elképzelése az EU jövőjéről, vagy pedig van, de nem árulja el, mert csak felesleges ellenállást váltana ki vele, és ezért inkább a kis lépések politikáját követi, a kancellár elmondta: csak lépésről lépésre lehet kiemelkedni a válságból, mert nincsen minden problémát egy csapásra megoldó módszer, de ezeket a lépéseket csak az tudja megtenni, aki tudja, hogy merre akar menni.
Németország és Franciaország több közös javaslatot terjeszt az unió következő csúcstalálkozói elé. Ezt Merkel és Hollande jelentette be csütörtöki párizsi megbeszélésük után. Az első konkrét javaslat szerint a kormányközi együttműködés erősítése céljából „főállású” elnököt kell állítani az euróövezeti országok pénzügyminisztereit összefogó eurócsoport élére.
