2030-ra Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága

2020-ig még csak a második helyre várják Kínát a szakértők, de tíz évvel később már az élre tör a távol-keleti ország.

A szakértő kifejtette: ma gyakran beszélnek a kínai gazdaságról, és e nagy érdeklődés oka, hogy az elmúlt években nagyon gyors növekedés volt tapasztalható az országban. A 9,6 millió négyzetkilométer területű országban 1,35 milliárd ember él, 52,6 százalékuk városokban lakik, a születéskor várható átlagos élettartam pedig 73,5 év. A gazdaságról azt mondta, hogy 8-9 százalékos volt a GDP-növekedés az elmúlt években, az infláció 2,6 százalék, a munkanélküliség pedig 4,1 százalék.

Hszü Ming-csi emlékeztetett: Kína korábban a Szovjetunióhoz hasonlóan központilag tervezett gazdaság volt, az állami vállalatok határozták meg a gazdaság működését. „Ennek a rendszernek a hatékonysága azonban csökkent”, ezért 1978-ban reformokba kezdtek – mondta. Kiemelte: az országban engedélyezték magánvállalkozások működését – ezek száma rövid idő alatt megugrott –, és beengedték a külföldi cégeket is, ezért az állami vállalatok jelentősége egyre csökkent. Mint mondta, a változtatások eredménye impozáns gazdasági növekedés és az export számottevő bővülése lett, az ipar pedig továbbra is a gazdaság legfontosabb része maradt.

A szakértő a Kína előtt álló feladatok között említette a magánszféra további erősítését, továbbá a gazdaság strukturális változtatásait, hogy megőrizzék az eddig elért eredményeket. A feladatok közé sorolta a kormányzati munka reformját is, hogy javuljon a hatékonyság. Hszü Ming-csi szerint emellett képzettebb munkaerőre van szükség, ehhez fejleszteni kell az oktatást, és haza kell csábítani a külföldön élő magasan kvalifikált kínaiakat.

Véleménye szerint fontos lenne a belföldi kereslet és a fogyasztás növelése, ehhez hozzájárulhat az urbanizáció.
A kihívások közé sorolta az ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztését, a munkanélküliség leszorítását, a környezetvédelmet, valamint a gazdaság magas növekedési mutatóinak megőrzése mellett a hatékonyság fokozását.

Kérdésre válaszolva a kutató a magyar–kínai kapcsolatokról azt mondta, hogy azok ígéretesen fejlődnek, nő a két ország kereskedelme. Azt mondta, jó exportlehetőségek kínálkoznak Magyarországról Kínába, meglátása szerint Magyarország elsősorban mezőgazdasági termékeket szállíthatna Kínába.

A szakértő hangsúlyozta: Kínának nyitottabbnak kell lennie a külföldi piacok előtt. Sok lehetőség van a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokban is, de ezek kihasználásáért mindkét országnak keményen kell dolgoznia – mutatott rá. Hozzátette: Magyarország és a magyar termékek jelenleg nem nagyon ismertek Kínában.