A közlés szerint a bank elnök-vezérigazgatója darabonként 4668 forintos átlagáron 342 818 darab OTP-törzsrészvényt értékesített. Ezzel Csányi Sándor tulajdona az OTP Bank által kibocsátott értékpapírból 10 000 darabra csökkent. A bank azt is közölte, hogy a Bonitás 2002 Zrt., mint az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának minősített befolyása alatt álló társaság a Budapesti Értéktőzsdén darabonként 4617 forintos átlagáron 1 millió 350 000 darab OTP-törzsrészvényt adott el. Így a Bonitás 2002 Zrt. tulajdona az OTP Bank által kibocsátott részvényből 1 millió 150 000 darabra (0,41 százalékra) csökkent. Mindezek mellett Csányi Sándor elnök-vezérigazgató közvetlenül fennálló részvénytulajdona változatlan maradt – áll a tájékoztatásban.
Csányi Sándor és vállalkozásai hazai, elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházások finanszírozására csoportosítja át az értékesített OTP Bank-részvényekből származó bevételt – közölte a bank pénteken az MTI-vel.
Az újabb devizahiteles mentőcsomag hírére az OTP árfolyama mintegy 9 százalékot esett két nap alatt. Pénteken további 4,9 százalékkal gyengült.
Árelmozdulás miatt szüneteltette a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az OTP-részvények kereskedését pénteken 13 óra 52 perc és 13 óra 58 perc között – jelent meg később a BÉT honlapján. A nap folyamán tette közzé a bank, hogy Csányi Sándor elnök-vezérigazgató jelentős mennyiségű OTP-részvényt adott el, a hírt elemzők összekapcsolták a részvény árának zuhanásával. A bankpapír árfolyama 14 óra 19 perckor mínusz 13,96 százalékon állt.
A BÉT honlapján közzétett kereskedési szabályok szerint amennyiben egy kötés árában a változás az előző napi záróárhoz képest meghaladja a 10 százalékot, az azt jelenti, hogy elérte a szüneteltetési limitet és ez automatikusan az értékpapír kereskedésének szüneteltetését jelenti legalább 2, legfeljebb 15 percig.
A piacnak nem elég magyarázat az, hogy a 8 milliárd forinthoz közeli OTP-eladás oka az elnök-vezérigazgató portfóliójának átalakítása – mondta Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője. A befektetők a papírok eladásának valódi okát keresik, de nem találják. Főleg arra lennének kíváncsiak, hogy miért ekkora mennyiséget, és miért ilyen rövid idő alatt adott el Csányi Sándor, amikor tudhatta, hogy ezzel mit indít el a piacon – tette hozzá az elemző.
Török Bálint úgy vélte, hogy a kormánytól kiszivárgott hír, miszerint a devizahitelesek megsegítését a bankok nyakába varrnák, már két napja tolta le az OTP árfolyamát, de az nem járt olyan drasztikus következménnyel, mint a papírok eladása.
Balásy Zsolt, az MKB Bank részvénystratégája is azonos alapállásból elemezte a helyzetet: a bank elnök-vezérigazgatója az eladással a „spekuláció végtelen tárházát indította el”. Lehet, hogy ismeri a kormány újabb, bankokat érintő terveit.
Amennyiben a bankok újabb adót vagy – a devizahitelek kapcsán – más terhet kapnak, akkor a távközlési szektor is számolhat hasonlóval. Erre a spekulációra utal a Magyar Telekom árfolyamának drasztikus esése – tette hozzá a stratéga. Vagyis az OTP esése fertőzi a többi papírt is.
A hírek szerint jövő szerdán tárgyal a kormány az újabb devizahiteles-mentő csomagról. A legrosszabb forgatókönyv a bankok számára az lehetne, ha a mentőcsomag teljes terhét nekik kellene viselni. Ez egyes elemzők szerint a bankszektornak összesen akár 1100 milliárd, az OTP-nek ebben az esetben pedig mintegy 250 milliárd forint terhet jelentene.
