Budapesten felpörgött a lakáspiac

A fővárosban 100-zal – 12,8 százalékkal – több, összesen 882 lakást vettek használatba. Itt épült az összes új lakás egyharmada.

Az első félévben az országban összesen 2680 új lakás épült, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 3401 volt.
A féléves adatok javulást mutatnak az első negyedévhez képest, amikor 54 százalékkal kevesebb lakás készült el és a kiadott lakásépítési engedélyek száma 36 százalékkal csökkent. A megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló, 41,5 százalékos volt a lakásépítés visszaesése az év első hat hónapjában. A többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak még a felét sem érte el a használatba vett lakások száma, a városokban 58, a községekben 54,9 százalékos volt a visszaesés.

Növekedés csak Budapesten következett be, ahol az összes új lakás egyharmada épült. A fővárosi növekedés két-három nagyobb beruházáshoz köthető, amelyek befejezéseképpen a második negyedévben csaknem 500 lakás kapott használatbavételi engedélyt – közölte a KSH. A városok közül csak Szegeden és Kecskeméten regisztrált száznál több lakásépítést a statisztikai hivatal. A kiadott új lakásépítési engedélyek szerint a fővárosban 567 lakás építését tervezik, ami 43,5 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az engedélyek száma a községekben hasonló arányban, 44,3 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban 4,2 százalékkal emelkedett, míg a többi városban 34,1 százalékkal esett vissza.

Tavaly 71 200 használt lakást adtak el Magyarországon, 12 700-zal kevesebbet, mint 2011-ben, és a lakások ára is csökkent.

Az FHB Lakásárindex tavalyi adatai szerint a lakásárak nominálisan 2,2 százalékkal, a fogyasztói árral korrigálva pedig 7,4 százalékkal csökkentek a 2011. évihez képest.

Az év első hat hónapjában az új engedélyek száma 27 százalékkal meghaladta a használatba vett lakásokét, az egy évvel korábban kiadott engedélyekétől viszont 30,4 százalékkal elmaradt. Száznál több új építési engedélyt adtak ki Debrecenben, Pécsen, Sopronban, Szombathelyen és Vácon. Az építtetői kör összetételét továbbra is jellemzi a természetes személyek túlsúlya, bár az általuk épített lakások aránya 65-ről 56 százalékra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké 32-ről 39 százalékra emelkedett az elmúlt év első fele óta.

Budapesten, ahol korábban a vállalkozói lakásépítés csak 47 százalékot ért el, most 68 százalékot tett ki. 2013 első félévében mindössze 42 lakás épült önkormányzati megbízásból. Az építtetői kör átrendeződésével 61-ről 54 százalékra csökkent a saját használatra épített lakások aránya, míg az értékesítésre épített lakásoké 35-ről 41 százalékra nőtt. Bérbeadásra a lakások 4 százaléka épült, hasonlóan az egy évvel korábbihoz. Az újonnan épült lakóépületekben 61-ről 56 százalékra csökkent a családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké 33-ról 41 százalékra nőtt. Az új lakóparki lakások aránya változatlanul 2 százalékos.

Mérsékelt növekedést vár az építőiparban idén az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke és az Erste elemzője a szektor májusi teljesítménye alapján.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) július 15-én hozta nyilvánosságra, hogy az idén májusban az építőipar termelése a kiigazítatlan adatok szerint 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, munkanaptényezővel korrigálva a növekedés szintén 11,2 százalék volt.

Az első félévben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 négyzetméter volt, 4 négyzetméterrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Összesen 383 lakás szűnt meg az első hat hónapban, csaknem 70 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az év első felében 90 üdülőépületben 103 üdülőegységet építettek, és 87 üdülőépületben 92 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 63, az engedélyezetteké 68 százalékkal csökkent.

Az új üdülők átlagos alapterülete 86 négyzetméter volt, 7 négyzetméterrel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott új építési engedélyek alapján 2082 lakóépület és 2321 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 26, a nem lakóépületeknél 12 százalékos visszaesést jelent – közölte a KSH. A nem lakóépületek közül 10 százalékkal csökkent az ipari, 18 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, az engedélyezett mezőgazdasági épületeké 4 százalékkal nőtt.