Vajda László vezérigazgató a lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a termékek fogyasztói ára korábban az előállítás költségeinek közelében volt, egyes porcelánok esetén pedig az alatt maradt. Rámutatott: az edénydíszműgyártás veszteségeit a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó pirogránit-megrendelések ellensúlyozták az elmúlt években, a gyár tavaly azonban már 300 millió forintos veszteséggel zárt, ráadásul a régi, elavult technológiai háttér miatt sok selejt keletkezett.
Vajda László megjegyezte, hogy az utóbbit már sikerült a felére csökkenteni az időközben megkezdődött modernizációval, amely a vízvezetékek cseréjét, a sűrített levegős rendszer és a kemencék felújítását is magában foglalja.
Az Új Dunántúli Napló kitért arra is, hogy a nagy múltú gyár február óta harminc munkatársától vált meg. Több mint tízen nyugdíjba vonultak, rajtuk kívül középvezetőknek, igazgatóknak kellett távozniuk.
Az új tulajdonos, Bachar Najari szír származású üzletember kapcsolatainak köszönhetően a Zsolnay ugyanakkor már kapott megrendeléseket az arab államokból, s most az orosz piacot szeretnék meghódítani. A manufaktúra felvette a kapcsolatot egy nagykereskedővel, aki még az 1980-as években forgalmazott Zsolnay-termékeket, és szeptemberre egy tárlatot is terveznek Moszkvában. Japán kereskedők az edénydíszművek mellett a pirogránit áruk és a Zsolnay belsőépítészeti kínálata iránt érdeklődnek – olvasható a baranyai napilapban.
