A szezon két hetet csúszik a késői kitavaszodás és a csapadékosabb időjárás miatt. Az előzetes becslések szerint a termés 90 százaléka lesz első osztályú, a maradék tíz százalék másodosztályúként kerül az üzletekbe – mondta Simonka György (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar dinnye a tavalyi évhez hasonlóan a jogszabályban előírt szigorú minőségi paraméterek alapján kerül az üzletekbe, és az osztályba sorolásnál a küllemi előírások mellett kiemelt szempont a gyümölcs cukortartalma.
Hozzátette: a dinnyeágazat szereplői a Vidékfejlesztési Minisztériumban csütörtökön találkoznak a nemzetközi áruházláncok képviselőivel, ahol a termelők a tavalyi évhez hasonlóan egyezségre törekszenek annak érdekében, hogy a nagy áruházláncok a tömegáruknál alkalmazott akciók helyett ismerjék el a felvásárlási árakban a minőségi, első osztályú szántóföldi gyümölcs előállítási költségeit, ami hektáronkénti 1,5-1,6 millió forint.
Ruck Márton, Medgyesegyháza polgármestere sikeresnek nevezte az ágazati szereplők összefogását 2012-ben. Elmondta: tavaly volt az első év, amikor a termelők nem panaszkodtak a dinnye minősítésére és az átvételi árra. A minisztérium szakmai segítsége és a dinnye hatásos reklámkampánya nagy segítség volt az értékesítésben. A hazai dinnyefogyasztás 2012-ben kétszeresére nőtt az előző évvel összehasonlítva. A termés hatvan százalékát, mintegy 120 ezer tonna gyümölcsöt itthon fogyasztottunk el. A termelők 2012-ben kilogrammonként átlagosan 38-40-45 forint közötti árat kaptak a gyümölcsért. Az árban a kereskedők elismerték a minőségi dinnye-előállítás költségét, ami hektáronként 1,5 -1,6 millió forint és mintegy tíz százalék körüli nyereséget.
A dinnyetermés 2013-ban várhatóan meghaladja a 250 ezer tonnát, 25 százalékkal lesz több, mint 2012-ben – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruit VeB elnöke.
