A jövő március közepén hatályba lépő új Ptk. több fogalmat másként értelmez, mint a jelenleg hatályos törvény, illetve több helyütt változnak a szabályok is. Ezeket vezeti át a pénzügyi és gazdasági jellegű törvényeken a mostani tervezet. A jelenlegi szabályok szerint például a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő részére beköltözhető, megfelelő lakást ajánl fel. A lakásbérleti törvény úgy módosul, hogy csak az állami és önkormányzati lakások esetén lehetőség a felmondás cserelakás biztosításával. A határozatlan időre szóló bérleti szerződésnél megismétli a tervezet az előbbi szabályt: ott is csak az állami és önkormányzati lakások bérleténél a felmondás egyik lehetősége a cserelakás biztosítása.
A társasági adótörvény kiegészül a nonprofit gazdasági társaság közhasznú jellegének megszűntekor alkalmazható szabállyal. Ha megszűnik a társaság közhasznú jogállása, akkor a megelőző két évben elért összes bevétel növeli az adózás előtti eredményt. A közhasznúság akkor szűnik meg, ha a társaság nem teljesíti az ehhez szükséges törvényi feltételeket. Amennyiben a közhasznú nonprofit társaság a létrejöttét követő két éven belül – jogutód nélkül – megszűnik, a működés teljes időtartamának bevétele növeli az adózás előtti eredményt.
Módosul a biztosítási törvény is. Az új Ptk. ugyanis csak az anyagi kárt ismeri, ami e felett keletkezik, az sérelemdíjnak minősül. A biztosítónak mindkettőért helyt kell állnia, így a korábbi egységes kár fogalmát – az új kettősségnek megfelelően – át kell vezetni a törvényen.
Megemelkedik a független biztosításközvetítők felelősségbiztosításának az összege is. Ez káreseményenként a jelenlegi 1 120 200 euróról 1 241 500 euróra növekszik, míg évente el kell érnie az 1 876 000 eurót. A jelenlegi éves összeg 1 680 300 euró. A felelősségbiztosítás kiváltható vagyoni biztosítékkal is.A biztosítási szaktanácsadók évi 50 millió forintos felelősségbiztosítása nem változik.
Az új Ptk.-ban nem szerepelnek az alvállalkozókra vonatkozó szabályok, a tervezet ezeket átteszi a közbeszerzési törvénybe. Így 200 ezer forint feletti alvállalkozói díj csak akkor fizethető ki, ha az alvállalkozónak – igazoltan – nincs adótartozása, illetve szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
