Megkezdődtek a tárgyalások a szabadkereskedelmi övezetről

Megkezdődtek a tárgyalások az Egyesült Államok és az Európai Unió között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének létrehozásáról.

Ezzel párhuzamosan a felek egyeztetést kezdtek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) az európai országokban folyatott, Edward Snowden külföldre szökött amerikai informatikus által leleplezett, nagyszabású internetes adatgyűjtési gyakorlatáról is.

A baráti országok ellen folytatott amerikai kémkedés kirobbantotta botrány miatt Párizs a múlt héten még a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló tárgyalások elhalasztását javasolta, ám az unió 28 tagállama végül úgy döntött, hogy a két kérdés párhuzamosan is kezelhető.

Brüsszel mindazonáltal levélben arra figyelmeztette Washingtont, hogy felülvizsgálhatja a légiutasok adatai és a banki SWIFT-információk átadásáról oly nehezen megkötött megállapodást, ha az Egyesült Államok nem szavatolja az EU-nak, hogy hírszerzési programjai maradéktalanul megfelelnek a törvényességnek.

„A kölcsönös bizalom súlyosan erodálódott, és azt várom az Egyesült Államoktól, hogy minden tőle telhetőt megtegyen annak helyreállítása érdekében” – írta Cecilia Malmström belügyi EU-biztos a Janet Napolitano amerikai belbiztonsági miniszterhez a tárgyalásokat megelőzően intézett levelében.

A TTIP-megállapodást a remények szerint 2014 végére, még az új Európai Bizottság beiktatása előtt sikerül majd tető alá hozni. Az egyeztetések célja a kölcsönös kereskedelmet és a befektetéseket akadályozó tényezők elhárítása.

Miközben a kereskedelmi tarifák alacsonyak, a nem tarifajellegű akadályok – az eltérő jogi szabályozás, a biztonsági előírások és ellenőrzési eljárások különbözősége, a hazai vállalkozók preferálása – jelentősen megdrágítják az Atlanti-óceán másik partjára irányuló exportot.

A világ két legnagyobb gazdasága olyan időpontban kezdi el a szabadkereskedelmi övezetről folytatandó alkufolyamatot, amikor stagnál a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagállamainak dohai liberalizációs tárgyalási fordulója.

A két félnek nem lesz könnyű megállapodnia. A film- és televíziós iparát féltő Franciaország például elérte, hogy az uniós tárgyalóbizottságnak ne legyen felhatalmazása az audiovizuális jogokról tárgyalni.

Európai részről fel fogják vetni egyebek között, hogy az amerikai szövetségi kormány, az államok és az önkormányzatok is a helyi vállalkozókat preferálják a pályázatok – így a jól jövedelmező hadiipari pályázatok – odaítélésénél. Az amerikaiak várhatóan a biotechnológiai termékek, így a genetikailag módosított alapanyagból előállított – és sok európai által veszélyesnek tartott – élelmiszerek exportját fogják majd forszírozni.

A remélt szabadkereskedelmi övezetnek 820 millió lakója lesz. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalom értéke tavaly mintegy 650 milliárd dollár (500 milliárd euró) volt, a szolgáltatások és a beruházások terén mért forgalom pedig 360 milliárd dollár volt. A transzatlanti közvetlen beruházások értéke 2011-ben elérte a 3,7 milliárd dollárt.

Mindkét fél a gazdaság, ezen belül a munkahelyek számának növekedését reméli a megállapodástól. A londoni Centre for Economic Policy Research számításai szerint a TTIP az amerikai gazdasághoz évi plusz 122 milliárd dollárral, az unióshoz pedig évi plusz 153 milliárd dollárral járul hozzá. A költségek csökkenésének 80 százalékát a bürokrácia és a szabályozások visszaszorításától, illetve a szolgáltatások és a közbeszerzés felszabadításától várják.