A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára hozzátette: az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a mostani EU-költségvetési időszakban rendelkezésre álló uniós támogatási forrás 93 százalékát már lekötötték az agráriumban. A lekötött források több mint 60 százalékát kifizették, a fennmaradó hányad kifizetésére pedig még mintegy két és fél év áll rendelkezésre. A vidékfejlesztés finanszírozására – például a vidéki örökség megőrzésére vagy a közösségvezérelt célok megvalósítására – az 1400 milliárd forintból mintegy 20 százalék jutott.
A következő uniós költségvetési időszakban ezen a területen a korábbihoz hasonló arányú támogatással, de várhatóan mégis több pénzzel lehet majd számolni. Forrásokat szeretnénk ugyanis bevonni erre a területre például a szociális és gazdaságfejlesztési innovációs, valamint a regionális fejlesztési alapból is – fejtette ki az államtitkár. V. Németh Zsolt minderről a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Tanácsának ülése előtt beszélt a szaktárcánál. A fórumon – amely nem volt sajtónyilvános – a tanács tagjai kaptak tájékoztatást a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről például a támogatásokkal összefüggésben, de szóba került a vidékfejlesztési program társadalmi vitája is.
Mezőszentgyörgyi Dávid, az MNVH főtitkára elmondta: az EMVA támogatás III-as és IV-es tengelyének – azaz a falumegújítás, vidéki örökség megőrzése, valamint a Leader (a közösségvezérelt program) – megvalósítására az összes forrás 17 százaléka állt rendelkezésre az unió mostani költségvetési ciklusában. A III-as tengely forrásainak lekötési aránya meghaladja a 80 százalékot, a IV-es tengelyé pedig egy hónapon belül várhatóan 90 százalék felett lesz. A következő uniós költségvetési ciklusban pedig reális cél, hogy ennek a területnek – új néven a VI-os prioritásnak – a forrásaránya tovább növekedjen, és 20 százalék körüli legyen. A főtitkár jelezte: a következő EU tervezési ciklusban – 2014–2020 között – magyar döntés alapján Magyarországon négy terület lesz hangsúlyos. Ezek: az állattenyésztés, a vízgazdálkodás és az öntözés, a nagy kézi munkaigényű ágazatok – például a kertészet, a kosárfonás, de a gyógynövény-termesztés is –, valamint az élelmiszeripar fejlesztése.
