Az 54 éves férfi elismerte, hogy 2011 októbere és decembere között adatokat gyűjtött a zürichi székhelyű bank több német és holland állampolgárságú ügyfeléről. A neveket, címeket, számlaszámokat és számlaegyenleg-adatokat tartalmazó dokumentumokat a munkahelyi számítógépéről e-mailben továbbította egy privát postafiókjára. Ezt követően kiválogatta a 100 ezer eurónál, svájci franknál, fontnál vagy dollárnál több vagyonnal rendelkező német ügyfeleket, és a róluk gyűjtött adatokat – egy harmadik személyen keresztül – eljuttatta a német adóhatóságnak 1,1 millió eurós jutalom fejében. A tárgyaláson azt állította, hogy a 2700 német állampolgár banki adatainak átadásáért kapott pénz nagy részét németországi adóhátralékának rendezésére akarta fordítani.
A hatóságok 2012-ben fogták el, és idén júniusban emeltek vádat ellene. A férfit, aki 2005-ben költözött át Németországból Svájcba, a banktörvények megsértése, ipari kémkedés és pénzmosás vádpontjaiban találták bűnösnek, a hároméves szabadságvesztést az ügyészséggel kötött vádalku keretében szabták ki rá. A bíróság a férfi büntetésének a felét próbaidőre módosította. A hatóságok ezenkívül elkobozták mintegy 190 ezer euró értékű bankszámlavagyonát, illetve több járművét és nagy értékű érme- és óragyűjteményét.
Az utóbbi években fokozott nyomás nehezedett Svájcra annak érdekében, hogy módosítsa banki adatvédelmi szabályait, amelyek több más ország kormánya szerint lehetővé teszik az adófizetés elkerülését.
A német adóhatóságok 2011-ben egyeztek meg a Julius Bär Bankkal, hogy 50 millió euró fejében lezárják a bank ügyleteivel kapcsolatos vizsgálataikat. A Julius Bär ellen azonban továbbra is nyomozás folyik az Egyesült Államokban, mert a gyanú szerint a svájci pénzintézet lehetővé teszi, hogy vagyonos amerikaiak titkos bankszámlák fenntartásával elkerüljék az adófizetést hazájukban.
