A szaktárca MTI-hez eljuttatott közleményében utalt arra, hogy a CÖF képviselői számos károsult tapasztalatait gyűjtötték össze és ismertették azt a KIM szakembereivel. Mint írták, átadták a devizaalapú adósok által jegyzett több száz, a CÖF-höz érkezett véleményt és megoldási javaslatot is. A KIM szakemberei vázolták az esetleges jogi lehetőségeket, melyek a Nemzetgazdasági Minisztérium által kimunkálandó végső megoldási javaslat végrehajtását szolgálhatják. A két fél hangsúlyozta, közös a cél: minél hamarabb megegyezésre kell jutni, és minden érintett bevonásával igazságos megoldásnak kell születnie – olvasható a közleményben.
A dokumentum rögzíti azt is: a CÖF által kezdeményezett találkozó elsődleges célja az volt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetése megismerje a civilek képviselőinek véleményét a lakáscélú devizahitelek kivezetésének lehetőségeivel kapcsolatban. A szervezet hasonló célból már tárgyalt a kormányzati részéről devizahiteles megoldási csomagon dolgozó Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel is. A felek megállapodtak, hogy lehetőség szerint további egyeztetésre is sor kerül még a törvényjavaslat benyújtása előtt – zárul a kommüniké.
A találkozó után a CÖF vezetője bejelentette, büntetőfeljelentést kezdeményeznek a bankokkal és a bankszövetséggel szemben. A károsultak szerint uzsorás hitelről és uzsorás kamatról van szó, ezért jogi stáb segítségével teszik meg a büntetőfeljelentést.
Június végéig a jogosultak mintegy 38 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe – tette közzé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a honlapján.
Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.
A parlament döntése alapján a jövőben bármikor igényelhető az árfolyamrögzítés, amelyet a nagycsaládosok húszmillió forintnál nagyobb összegű devizahitel esetén is kérelmezhetnek.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint nem a devizahitelek forintosítása az egyetlen, a kormány által támogatott felvetés a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalásokon, és úgy vélte, a devizahitelek kivezetése is hozzájárul majd a forint erősödéséhez.
