A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerdán Budapesten, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány első Közép-európai Nyári Egyetemén tartott előadásában azt mondta: a krízis eddigi éveiben kipróbált, egy adott területre koncentráló megoldások nem működtek, így önmagában sem a 2008–2009-ben alkalmazott pénzügyi élénkítés, sem a fiskális fegyelem „tűzzel-vassal” betartása nem volt megfelelő válasz. Az igazi megoldást a pénzügyi stabilitás elérésével párhuzamosan véghezvitt, az adott ország versenyképességéhez szükséges reformok egyszerre jelentik, önmagában a stabilitás megteremtése nem elegendő a kilábaláshoz – mondta Cséfalvay.
Kiemelte: Magyarország sikeresen véghezvitte a fiskális stabilizációt, aminek kézzelfogható jelei az EU által indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetése vagy az IMF-hitel visszafizetése. A kormány négy területen jelentős reformokat hajtott végre, intézményi, adózási, munkaerő-piaci és területi-regionális szinteken. Most az a legfontosabb, hogy Magyarország a magasabb hozzáadott értékű termelés felé mozduljon el, ennek egyik útja a globális hálózatokba való erősebb bekapcsolódás, ebben az ország versenyképes a közép-európai országok között – mutatott rá. A másik a kutatás-fejlesztés és innováció, amire az elmúlt évben a GDP 1,3 százalékát költöttük, ez 20 éve a legmagasabb érték a válság ellenére.
A visegrádi országokból érkezett egyetemi hallgatók előtt tartott előadásában az államtitkár rámutatott: míg a korábbi választási években – 2002-ben és 2006-ban – az államháztartási hiány a GDP több mint 9 százalékára rúgott, azóta ez a trend megtört, tavaly pedig 1,9 százalék volt, jóval a konvergenciaprogramban meghatározott 3 százalékos szint alatt. Szólt arról is, hogy az Ernst & Young globalizált országok rangsorában Magyarország a 9. helyet foglalja el Svédország és Dánia után, a globalizációs index azt mutatja, hogy az ország továbbra is az egyik legnyitottabb gazdaság.
Véleménye szerint egy ország hosszú távú versenyképességét az adott ország saját nemzeti reformpolitikája teremtheti meg, a nemzetközi szervezetek (IMF, EU, EKB) intézkedései középtávú stabilitást, míg a piaci intézkedések – így a kamatpolitika is – csak rövid távon jelentenek megoldást. A közép-európai országokban, így Magyarországon is gyorsan bevezették a reformokat, amelyek a piac és az állam viszonyának megváltozásához vezettek. Sok esetben az állam jelenti a végső megoldást a válság okozta probléma megoldásához, mint például a devizahitelesek esetében – jegyezte meg Cséfalvay.
