Hatalmas lehetőségek vannak a turizmus fejlesztésében

Az előrejelzés szerint az idén az év végéig 23-24 millió vendégéjszakát töltenek el a szálláshelyeken az idelátogató külföldi és hazai vendégek.

Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint a tavalyi, hozzávetőleg 1200 milliárd forintos bevétellel Magyarországon a GDP hét százalékát teszi ki az idegenforgalom részesedése és a következő években a 15-18 százalékos arány elérése a feladat. Az ország vonzerejének növekedéséhez az Új Széchenyi Terv beindítása nyomán 150 milliárd forint értékben több mint 600 kisebb-nagyobb fejlesztés valósult meg – döntő mértékben EU-s forrásból –, amelyekbe sok egyéb mellett szállodaépítés, egészségturizmust szolgáló beruházások, strandbővítések, a természeti, kulturális örökségek megóvása, elérésükhöz a jobb körülmények biztosítása szerepel. Viszont lemaradás van a konferenciaturizmus infrastruktúrájában, holott ez az idegenforgalom jól jövedelmező szegmense, ezért például Budapesten egy új centrum megépítése a feladat – tette hozzá.

A helyettes államtitkár utalt rá, az EU a 2014–2020 közötti időszakban a turisztikai fejlesztések támogatásánál a hangsúlyt az idegenforgalmi vonzerő fokozására, a vendégfogadás körülményei minőségének javítására, az országimázst növelő turisztikai attrakciók megvalósítására helyezi. A koncepció szerint ily módon a várhatóan megélénkülő forgalom nyomán keletkező pluszbevételekből jut majd például egy-egy régióban további szállodaépítésekre, a gyógyfürdők bővítésére, kerékpárutak kialakítására. Összességében ezáltal is emelkedhet a szolgáltatások minősége, ami azért fontos, mert az idegenforgalom világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, a versenyben pedig nem lehet lemaradni – húzta alá Csepreghy Nándor.

Az MTI tudósítói a turizmust lendületbe hozó néhány újonnan megvalósult és készülő fejlesztéseknek néztek utána. Már az első évben messze túlteljesítette az elvárásokat a tavaly megnyílt poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, eddig több mint 270 ezren keresték fel a Heves megyei létesítményt – közölte Kiss János, az önkormányzati tulajdonú Ökocentrumot üzemeltető nonprofit kft. ügyvezető igazgatója. Emlékeztetett: a beruházás 2,2 milliárd forintba került, aminek nagyobb hányadát uniós támogatásból fedezték, a 300 milliós önerőt a helyi önkormányzat állta. Az Ökocentrum jótékony hatással van a város és a környék szolgáltatóira is, megpezsdült a szállodák, panziók, kikötők forgalma. Az Európa legnagyobb édesvízi akváriumaként számon tartott látványosság egyúttal 30 helybélinek teremtett biztos munkahelyet.

Megújulás előtt áll az egri vár: az állami tulajdonban lévő történelmi emlékhely rekonstukciójára az Észak-magyarországi Operatív Program turisztikai pályázatán nyert 1,7 milliárd forint jut. Az erre vonatkozó szerződést alig egy hónapja írta alá Habis László, Eger polgármestere. Az építkezés a közbeszerzési eljárás lezárulta után jövő évben indulhat. Zentai László, a városháza sajtóreferensének tájékoztatása szerint a beruházás keretében „romszerűen” helyreállítják a Szép-bástyát, felújítják a Törökkertet, a fegyvertár épületét, valamint a dézsmapincét. Sor kerül a közművek teljes cseréjére is. Vélhetően a látogatók megkedvelik a várfalsétányra tervezett múzeumi tanösvényt és a történelmi időutazásra csábító „titkos, föld alatti” világot.

A sárospataki Gyógyászati és Egészség Központ nem csupán a helyi és környékbeli lakosok egészségügyi ellátásában hozott minőségi változást, de egyfajta gyógyturizmusként a szlovák és az ukrán határ másik oldalán élők is profitálhatnak belőle. A modern új épületben többek között belgyógyászat, szemészet, fül-orr gégészet, nőgyógyászat, urológiai szakrendelés működik, és nappali kórház, egynapos sebészet látja el a rászorulókat. Aros János polgármester kiemelte: korábban hasonló színvonalú egészségügyi szolgáltatásért Kisvárdára vagy Miskolcra kellett utazniuk a betegeknek, most mindez helyben is elérhető. A város idegenforgalmi vonzerejét növeli a parkfürdő felújítása is – tette hozzá.

Jelenleg román és szerb utazási irodákkal folynak tárgyalások, miként lehetne a megújult lőkösházi Vásárhelyi–Bréda- kastélyt még inkább a turizmus szolgálatába állítani – mondta az MTI-nek Megyeri Zsolt, a kastély egyik gazdája. Az 1810-es években épült, klasszicista stílusú épület pontos mása az olaszországi Vicenzában áll. A kastélyban a kupola belső falaira vetített fényfestészeti bemutatót tartanak, de rendeznek itt zenei programokat, közöttük a Békés megyei cigányzenekarok és prímások hangversenyét. Az EU-s pályázaton nyert 290 millió forintból újjászületett kastély sok látogatója a közeli Gyula fürdővendégei közül verbuválódik, akiknek külön programokat is szerveznek.

A Velencei-tó környéke infrastruktúrája némiképp lépéshátrányban van más, hasonlóan jó adottságú üdülőcentrumokkal összehasonlítva, ezért most a kerékpáros-turizmustól várják a vonzerő fokozását. Ennek érdekében a tó déli partján még az idén hozzálátnak egy 730 millió forintos program megvalósításának. L. Simon László, a körzet fideszes országgyűlési képviselője az MTI-nek elmondta, hogy a tó jelenleg is körbebiciklizhető, ám felújításra, korszerűsítésre szorul és indokolt helyenként a nyomvonal megváltoztatása is. Első lépésben Gárdonynál épül meg egy 9 kilométeres, sima, esti kivilágítással feljavított szakasz, ehhez a beruházáshoz a helyi önkormányzat 291 millió forinttal járult hozzá. Az elképzelés szerint az aktív pihenés hívei örömére megújul az agárdi sportcentrum, konditeremmel is kibővítik és a part közelében többféle sportpályát is kialakítanak.