A GfK Hungária ezer fő megkérdezésével végzett kutatása rámutatott, hogy miközben a lakosság nettó pénzügyi vagyona stabil növekedést mutat 2011 óta a KSH szerint, a banki megtakarítások aránya továbbra is nagyon alacsony, a vagyoni egyenlőtlenség tovább erősödött az elmúlt egy évben is. A megtakarítókat vizsgálva kitűnik, hogy az átlagnál magasabb arányban vannak közöttük a felsőfokú végzettségűek, körükben 40 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással. Szintén nagyobb arányban képeznek megtakarításokat a lakosságon belül az 50 évnél idősebbek, a Budapesten vagy nagyvárosban élők, és a magas jövedelműek – jegyzi meg az elemzés.
A GfK összegzése szerint a megtakarítási szokások változását több tényező együttesen alakítja, annak mértéke és szerkezete függ a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is. A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése, a banki kamatok csökkenése, a közvetett és közvetlen adók növekedése sok családban okozott komoly bizonytalanságot, amelyet a rezsiköltségek csökkentése, vagy az adózásban bekövetkező egyes kedvezmények sem tudtak ellensúlyozni.
Némi optimizmusra adhat okot a piackutató intézet szerint, hogy a fogyasztás tárgyú megtakarítási célok fontossága némileg emelkedett a megtakarítással rendelkezők körében. A fogyasztói bizalom növekedésére utal az utazási vagy üdülési célú megtakarítások növekedése, és minimálisan növekedett az autóvásárlás céljából megtakarítók aránya is. A kutatás szerint a váratlan kiadásokra való felkészülés továbbra is a legfontosabb szempont Magyarországon a megtakarításra. A gyerekek jövőjére vagy a nyugodt nyugdíjasévek biztosítására továbbra is kevesebben tudnak spórolni, de a célok fontossága kismértékben növekedett 2011 óta – tartalmazza a GfK összegzése.
A lakosság és a nem pénzügyi vállalati szektor egyaránt több betétet vont ki júniusban a belföldi bankokból, mint amennyivel hiteleit törlesztette – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank szerdán közzétett adataiból. A hitelintézetek összevont mérlegének adatai szerint a háztartások 51,2 milliárd forinttal többet vettek fel betéteikből, mint amennyi új megtakarítást elhelyeztek, és 29,4 milliárd forinttal csökkentették adósságaikat.
Augusztus elsejétől 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni a kamatjövedelmek után a 16 százalékos kamatadón felül.
