Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 25-én levélben jelezte Reza Moghadamnak, a Nemzetközi Valutaalap igazgatójának, hogy Magyarország még az esedékessége előtt, 2013. augusztus 12-éig vissza kívánja fizetni 2008-ban felvett IMF-hitelét. Az NGM szerint a kedvező piaci környezet és a Magyarország iránti befektetői bizalom az utóbbi évek legkedvezőbb hozamait és – az országkockázati megítélést tükröző – legalacsonyabb ötéves CDS-felárát eredményezte. A magyar állam ennek következtében kedvező finanszírozási feltételek mellett jelentős betétállományt építhetett fel. A magyar állam (az MNB nélkül) 7,5 milliárd euró értékű hitelt hívott le a valutaalaptól.
A Magyar Nemzeti Bank múlt szerdán jelentette be, hogy teljes egészében visszafizette az általa felvett hitelrészletet.
Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint az európai példák alapján jóval kedvezőbb feltételekkel is finanszírozhatók a magyar állam költségei. „A legalacsonyabb finanszírozási szinttel rendelkező országok a régióban Csehország és Szlovákia, egyiknek sincs valutaalapos hitele; akiket pedig drágán finanszíroznak, az Románia és Magyarország – nekik van. Ha azt nézzük, hogy mi az ország hosszú távú kilátása, és ez egyértelműen az, hogy alacsony kamatkiadás kialakuljon, vissza kell törleszteni az IMF-hitelt, és a pénzügyeket olyan formába kell hozni, hogy a hazai és külföldi befektetők olcsón finanszírozzák, tehát ez nem megy másként, csak valutaalapos hitel nélkül.”
Az IMF-előtörlesztés rövid távon, átmenetileg mintegy 700 milliárd forinttal csökkenti az államadósságot, a gdp-hez mért arányát pedig 2,2 százalékkal. Ennek hatására – viszonylag erős forintárfolyam mellett – várhatóan ismét 80 százalék alá csökken a harmadik negyedévben az adósságráta, mondta augusztus elején Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint ha a gazdaság megfelelően növekszik, akkor az év végére a 2012. év végi szint (79,2 százalék) alatt alakulhat az adósságráta.
