„A rendelkezésre álló forrásokat teljes egészében lekötöttük, egyetlen fillért sem hagytunk veszendőbe menni” – tette hozzá a helyettes államtitkár a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) mintegy 520 millió forint értékű projektjének zárórendezvényén. Rácz András elmondta: az év végén befejeződő hétéves uniós pénzügyi időszakban a természetvédelemre rendelkezésre álló forrásokból közel 25 milliárd forintot a természeti értékek helyzetének javítását közvetlenül szolgáló élőhely-rekonstrukciós fejlesztésekre költötték. Ennek eredményeként 100 ezer hektárt meghaladó védett természeti terület vagy Natura 2000-es terület került kedvezőbb állapotba, ami az eredetileg tervezett 30 ezer hektár háromszorosa.
A helyettes államtitkár a projektek tartalmáról szólva kiemelte: mintegy 40 százalékuk vizes élőhelyek helyreállítására összpontosít, 27 százalékuk pedig egyszerre több tématerületet érint. Hangsúlyozta azt is, hogy a kedvezményezettek széles körét vonták be a projektekbe, ugyanakkor a fejlesztések megvalósításában a nemzeti parki igazgatóságok játsszák a főszerepet. „Közülük kiemelendő a DINPI munkája, az igazgatóság közel 6 milliárd forint támogatást nyert el.\" A következő – 2014–2020-as – pénzügyi időszakkal kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta: a természetvédelmi szempontból fontos kormányzati döntések már megszülettek, „Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) címmel is lesz önálló operatív program, amelyen belül a természetvédelmi fejlesztés prioritás lesz”. A tématerületekről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Natura 2000 területek vagy a klímaváltozás hatásának mérséklésével összefüggő fejlesztések hangsúlyosak lesznek, s a támogatások új célterületeként az úgynevezett zöld infrastruktúra is megjelenik.
Projektzáró beszédében Füri András, a DINPI igazgatója arról számolt be, hogy az 519,5 millió forint értékű fejlesztés eredményeként a Dinnyési-fertőt kettészelő 7-es főút mellett kétéltű- és hüllőterelők, békaalagutak, vidraátjárók és madárvédelmi kerítések épültek, az Ipoly-völgyben található, Ramsari Egyezmény alá tartozó vizes élőhelyeken a vízvisszatartás érdekében vízkormányzó műtárgyak épültek, míg a Gerecse hegységben két barlang bejáratát zárták le a denevérfajok megőrzése érdekében. A Természeti értékek megőrzése a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén elnevezésű projekt 2010 májusában indult és teljes egészében támogatásból valósult meg az Új Széchenyi Terv keretében.
