„Jelenleg a frank árfolyamkorlátja elsőrendű fontosságú” – idézte a jegybank alelnökét, Jean-Pierre Danthine-t a Le Matin Dimanche című svájci vasárnapi lap. Az árfolyamkorlát tartása behatárolja a kamatpolitikát, „és a fordítottja is igaz: azért avatkozunk be az árfolyam oldalán, mert a kamat nullán van” – magyarázta az alelnök.
A Svájci Nemzeti Bank 2011. szeptember 6-án piaci módszerekkel védendő tűréshatárt hirdetett 1,20 frankos euróárfolyamnál azzal, hogy semmi pénzt nem sajnál e cél tartására. Ez azt jelenti, hogy a bank nem engedi az eurót 1,20 frank alá süllyedni – kerül, amibe kerül.
Előzőleg, az euróövezet viszontagságai miatt a két valuta már majdnem paritásba került, miután a frank módfelett erősödött a menedéket kereső befektetők vásárlásai miatt, akiket még a negatív piaci frankkamat sem riasztott vissza. Az árfolyamkorlát védi a svájci gazdaságot a deflációtól, és támogatja az exportot, ezáltal a gazdasági növekedést.
„Ha a központi bank emeli irányadó kamatát (a mostani nulláról), akkor többé nem lehet szó árfolyamkorlátról. A mostani kamatszint nem szabály, valamikor majd egészen biztosan emelkedni fog” – mondta a svájci jegybank alelnöke.
