Megfelelő a külgazdasági stratégia koncepciója, az irányok továbbra is aktuálisak, de jobban nyomon kell követni a megvalósulást, és a célországok sajátosságaihoz kell igazítani piacszerzési elképzeléseinket és az ahhoz alkalmazott eszközöket – mondta a Magyar Nemzetnek a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Nikoletti Antal arról is szólt, hogy erőteljesebben kell koncentrálni azokra az országokra, ahol komolyabb lehetőség nyílhat magyar áruk vagy termelési kapacitások értékesítésére. A napi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jelenlegi – országonkénti egy-két főből álló – szakdiplomata-hálózatot át kell alakítani, és a koncepcióhoz, valamint az adott piac sajátosságaihoz kell igazítani. A kiemelt fontosságú célországokban nagyobb létszámú jelenlétre lehet szükség.
– A fenti következtetést vontuk le a visegrádi négyek (V4) hét elején zajlott tanácskozásán is, amelyen abban egyeztünk meg, hogy külgazdasági stratégiáinkat bizonyos szinten össze kell hangolni, és a jövőben nem egymással versenyezve, hanem egymást támogatva igyekszünk a külső piacokra – emelte ki a helyettes államtitkár. Ennek a piacnyerésnek az első számú célpontjai keleti országok lehetnek. Mint mondta, a fejlett gazdaságú nyugat-európai országokba irányuló magyar kivitelt csak mérsékelten lehet növelni, ezért inkább a 2004 után csatlakozó országok irányába érdemes nyitni. De talán még ennél is nagyobb lehetőségek várnak a magyar vállalkozásokra a balkáni országokban, illetve a volt szovjet tagállamokban. Különösen az utóbbi területen nyílhatnak jó lehetőségek a hazai cégek előtt, mert a néhány évtizeddel ezelőtt megismert magyar áruknak még ma is jó hírük van ezekben az országokban. A verseny persze itt is nagyon nagy: a fizetőképes piacokon a nyugati multinacionális cégekkel kell megmérkőzni. Velük szembeni hátrányunk elsősorban nem az áruforgalomban mutatkozik meg, hanem azon nagyberuházások kivitelezésében, amelyek iránt nagyon nagy igény mutatkozik ezekben az országokban. Az orosz piac, illetve a közép-ázsiai országok ugyanis olyan komplett beruházásokat várnak a külföldi cégektől, mint például egy kórház felépítése és berendezése, vagy vízügyi beruházások, amely munkák minőségi kivitelezésére ma még csak kevés magyar vállalkozás képes. Ezen a területen is nagyobb eséllyel pályázhatnak magyar cégek, ha a V4 országokkal összehangoltan jelennek meg. Ebbe az irányba az e heti tanácskozáson a helyettes államtitkár szerint már megtettük az első lépéseket: megalakult az a V4 operatív csapat, amelynek feladata kidolgozni a terveket, hogy mely országban hozzák létre az első közös külképviseleti irodákat.
Hajdú Péter
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
