Figyelmeztetniük kellene a közjegyzőknek a fizetésképtelen adósokat, ha a végrehajtás során kiderül, hogy a szerződésük nem tartalmazta külön tételként az árfolyamrést a hitel költségei között, mert a Kúria egyik júliusi döntésének értelmében ebben az esetben a szerződés semmisnek tekinthető, tehát a végrehajtást is szüneteltetni kell – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa. A bíróság a szerződést először érvénytelennek nyilvánította, majd orvosolta a semmisségi okot, az árfolyamrés mint költség feltüntetésének a hiányát. Ezzel a lépéssel az adós tartozása csökkent, mivel a fel nem tüntetett költséget a bank nem számolhatta volna fel, tehát az visszajár az adósnak.
Doubravszky György levélben fordult a közjegyzőkhöz, ebben arra kérte őket, hogy ha semmisségi okot észlelnek, tájékoztassák ügyfeleiket a lehetséges jogorvoslati lehetőségekről, továbbá kérjék fel a hitelező pénzintézetet a tartozások összegének pontosítására. Ez utóbbi lépésre azért van szükség, mert az adósság pontos összegének ismerete nélkül annak behajtása nem lehetséges.
A biztos megkeresését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) értetlenkedve fogadta, Tóth Ádám elnök levelében megjegyezte: véleménye szerint egyáltalán nem biztos, hogy a Kúria döntése minden, az árfolyamrést a költségek közül kihagyó szerződésre kiterjed, ezért a Kúria elnökétől kér állásfoglalást erről a kérdésről. A Magyar Nemzet megpróbált érdeklődni, hogy a MOKK-nak sikerült-e végére járnia ennek a vitás esetnek, ám a kamara többszöri megkeresés ellenére sem adott választ a kérdésekre.
A társadalom bizonyos része hosszú időre, akár évtizedekre is kiszorulhat az értékteremtő, a legális vagyonszerzés lehetőségét kínáló ügyletekből, együttműködésekből, ha nem tud végleg megszabadulni devizakölcsönétől – jelentette ki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Csécsi László
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
