„Ott vannak lehetőségeink, ahol erősnek számítunk. A kínai partnereink úgy vélik, elsősorban a minőségi élelmiszerek, a tudás, a technológia, a borok területén van keresnivalónk itt” – állapította meg az államtitkár.
A munkacsoport ülésén a kétoldalú agrárkereskedelem volumenének növelése, mezőgazdasági beruházások és a tudományos együttműködés kérdései kerültek terítékre. A kínai tárgyalódelegációt Niu Tun miniszterhelyettes vezette.
Czerván György elmondta, nyilvánvaló, hogy nem a tömegtermékekben kell a lehetőségeket keresni, hanem a választékbővítő áruk területén. A kétoldalú agrárkereskedelem tavaly 24 millió eurót tett ki, amiből az export 8,9 millió euró volt. Ez alig egy százaléka a teljes agrárkivitelnek. Kínában a legnagyobb tételt – 3,2 millió euró értékben – a magyar borok tették ki.
Elsősorban a jó minőségű, magas árfekvésű borokra van kereslet – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve, hogy a magyar vállalkozóknak tisztában kell lenniük a kínai piac sajátosságaival, ezért a tárca különböző csatornákon eljuttatja az erre vonatkozó információit az érintettekhez.
A Parlamentben fogadta szeptember elején az Összkínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség alelnökét a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos. Szijjártó Péter a többi közt a két ország gazdasági együttműködésének szorosabbra fűzéséről tárgyalt Hszie Csing-zsonggal – tudatta az államtitkár sajtófőnöke.
A világpolitikában, a világgazdaságban zajló komoly változásokra, átrendeződésekre Magyarország válasza a keleti nyitás politikája – jelentette ki korábban Szijjártó Péter.
Kiemelte: a kereskedelmi passzívum leküzdéséhez újabb lehetőségeket jelenthet, hogy 2013 végéig a kínai akkreditációs hivatal Budapesten irodát nyit. Ez remélhetőleg meggyorsítja azokat az engedélyeztetési és jóváhagyási eljárásokat, amelyek eddig nehézkessé tették több fontos magyar árucikk piacra jutását. Czerván György erről tárgyalt az minőségellenőrzési, vizsgálati és karantén hivatal miniszterhelyettesi szintű vezetőjével. Ez az állami hivatal az, amely nyolc eljárásból álló, bonyolult beléptetési rendszerrel enged csak a piacra import termékeket.
Az államtitkár elmondta, Magyarország igyekszik utat találni a baromfihúsnak és baromfikészítményeknek, a feldolgozott sertéstermékeknek, a tejtermékeknek, s szeretné elérni a sertés-, kacsa-, liba- és nyúlvágóhidak akkreditálását. Az utóbbi kérdésben a tárgyalások végéhez közelednek – jegyezte meg az államtitkár.
Hozzátette: kínai részről nyitottságot tapasztalt. Peking érdekelt mindenféle tudástranszferben, tudományos együttműködésben és szakemberképzésben is. A kínai vállalatok konkrét üzletekre is készek, ehhez elegendő tőke áll a rendelkezésükre, de elindításukhoz kidolgozott üzleti tervekre van szükség.
Czerván György szerdán Hofejben részt vesz a Kínai–Közép- és Kelet-európai Agrárkereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Fórumon, amelyen nyitóelőadást tart.
