Az ÚPK és a Széchenyi Kereskedelmi Bank (SZKB) közleményében ismerteti: a megbeszéléseken szóba került, hogy a kaposvári egyetem és az azeri egyetemek között oktatási, szakemberképzési együttműködés indul. Ennek keretében magyar szakemberek segítik az azeri mezőgazdasági projekteket. Konkrétumokról is szó esett, hiszen Azerbajdzsánnak évi kétmillió tonna takarmányra van szüksége, amelynek kielégítésében számítanak a magyar kis- és középvállalkozások segítségére. Potenciális üzletet látnak az élőállatexportban és -importban, illetőleg magyar húskészítmények (köztük vadhús) vásárlásában is. Alijev kiemelte, hogy az állattenyésztéshez szükséges technológiát szívesen importálnák Magyarországról.
Szakács Tibor a megbeszélésekről a közlemény szerint elmondta, hogy a 2012. december 5-én nyílt bakui kirendeltség aktivitásának köszönhetően az elmúlt háromnegyed évben felpörgött a magyar jelenlét Azerbajdzsánban többek között az építőipar területén, illetve megjelentek magyar mérnökirodák is Bakuban. A mostani látogatás is egyfajta elismerése az eddigi tevékenységnek. A kereskedőház 50 százalékban az SZKB, 50 százalékban pedig négy magánszemély (Deák Klára, a bank elnökhelyettese, Lakatos Zsolt üzleti vezérigazgató-helyettes, Töröcskei István és Szakács Tibor, a bank elnök-vezérigazgatója) tulajdonában van. Az ÚPK Zrt.-t 2012. augusztus végén jegyezték be a cégnyilvántartásba, azóta aktívan részt vesz a keleti nyitás gazdaságpolitikájában.
Többek között együttműködési megállapodást kötött a Synergon Informatikai Nyrt.-vel, ennek keretében az ÚPK biztosítja a Synergon számára a keleti piacszerzési és üzleti, valamint piacelemzési kompetenciát. A kereskedőház első négy stratégiai célpiacán (Oroszország, Ukrajna, Azerbajdzsán és Mongólia) a két társaság közösen fog képviseletet üzemeltetni. A bakui kirendeltséget mint az első magyar kereskedőházat 2012. december 5-én Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára nyitotta meg az azeri fővárosban. A kereskedőházi rendszerrel a kormánynak az a célja, hogy a magas növekedést produkáló keleti gazdaságok piacain segítse azokat a magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyek versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal tudnak megjelenni a külpiacokon.
