Az FTT ötletével José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke állt elő, célja pedig az lenne, hogy a pénzügyi szektor is kivegye a részét a válság miatt a gazdaságokra nehezedő terhekből. Miután viszont kiderült, hogy egyes tagállamok ellenállás miatt nem lehet uniós szinten bevezetni az új tranzakciós adót, 11 tagország úgynevezett megerősített együttműködés keretében látott neki, hogy megadóztassa a pénzügyi szektort. Az FTT bevezetése azt jelentené, hogy az érintett országok pénzintézetei közötti összes tranzakciót 0,1 százalékos, a származékos ügyleteket pedig 0,01 százalékos adó terhelné, akkor is, ha csak az egyik pénzintézet található valamelyik FTT-t alkalmazó országban. Ebből becslések szerint 35 milliárd euró folyhatna be a tagállamok kasszájába.
A tagállamok pénzügyminiszterei számára készített jogi elemzés ugyanakkor arra következtetésre jutott, hogy a terv ebben a formában meghaladja a tagállamok jogalkotói hatáskörét, ellentétes az uniós szerződéssel és hátrányos diszkriminációt jelent az FTT-ből kimaradó országokkal szemben.
Az értékelés különösen azt tartja aggályosnak, hogy a tervek szerint az FTT-t annak alapján vetnék ki, hogy hol található az érintett pénzintézet központja, nem pedig az ügylet tényleges földrajzi helyén. Ez Londonban, New Yorkban vagy Szingapúrban bonyolított ügyleteket is érinthetne, noha például a britek nem akarják bevezetni az adót, sőt annak legvehemensebb ellenzői.
A jogi elemzés szerint ezzel a tagállamok túllépnék saját adómegállapítási hatáskörüket, az uniós szerződéssel pedig ezért ellentétes, mert sérti a kimaradó tagállamok adómegállapítási jogát. A diszkriminációval kapcsolatban a jogi értékelés rámutat, hogy az FTT hátrányosan érintené az azt nem alkalmazó államokat, és versenykorlátozó hatással is lenne, aminek szintén a kimaradók látnák kárát.
Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős biztosa szerint az FTT terve összhangban van az uniós szerződéssel és a nemzetközi joggal. A Financial Times diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, a nem kötelező erejű jogi elemzés célja az lehet, hogy az FTT-t korábban támogató egyes országok számára ürügyet szolgáltasson arra, hogy kihátráljanak mögüle vagy felhígítsák a terveket.
