Nikoletti Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) külgazdaságért felelős helyettes államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta azt is: a magyar soros elnökség égisze alatt a miniszterek megbeszélésén lengyel kezdeményezésre szó lesz arról is, hogy Magyarország és Lengyelország közösen lépjen fel az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának e heti ülésén, amelyen a monitorokra kivetett egységes vámok eltörléséről lesz szó.
Kedden a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) – amelynek ugyancsak Magyarország a soros elnöke – 18 tagállamának gazdasági miniszterei és államtitkárai is Budapesten tanácskoznak. Az ülésen ugyancsak szó lesz a válságkezelésről és a kvv-együttműködésről, emellett pedig Baranyay László, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke számol be arról, hogy az EIB forrásai miként segítik az országok gazdaságát.
A V4-es találkozóról Nikoletti Antal közölte: minden ország tájékoztatást ad a válságkezelésről; a fő magyar üzenet az lesz, hogy minden országnak szuverén joga azon eszköztár meghatározása, amelyet válságkezelésre használ. Kijelentette: a magyar válságkezelés sikertörténet volt az utóbbi három évben, hiszen az ország elő tudta törleszteni a Nemzeti Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt, kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és tartósan 3 százalék alatt tudta tartani a költségvetési hiányt.
Nikoletti Antal jelezte, hogy a külgazdasági stratégiában a keleti nyitás mellett a legfontosabb irány a kkv-k helyzetbe hozása. Magyarországon csak az export 20 százalékát adják a kkv-k. A magyar elnökség azt szeretné, ha a visegrádi országokban növekedne a kkv-k egymás közötti árucsere-forgalma, lennének közös adatbankok, amelyekre csatlakozva a cégek könnyebben tudnának kapcsolatot teremteni, közös oktatási programokat alkotnának, és harmadik piacokon közös szakdiplomata-irodákat működtetne a négy ország. Ahol az egyik országnak van gazdasági képviselete, de a többinek nincs, ott logikus és költséghatékony is egyben, ha más V4-országot is képvisel – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Kiválasztanak 3-4 olyan országot, ahol egyik visegrádi államnak sincs képviselete, és ott közös irodát nyitnak. A magyar elnökség már októberben szeretné elkezdeni az ezzel kapcsolatos operatív munkát, és november végére szeretne megállapodásra jutni, hogy a jövő év első negyedévében már megnyithassanak az irodák. Nikoletti Antal jelezte: még nincs döntés arról, mely országokban lesznek ezek a közös képviseletek, de az Öböl-menti államok, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika is szóba kerül.
A miniszteri találkozón szó lesz arról is, hogy a V4 cégeit arra kell ösztönözni: közösen, és ne egymás versenytársaként vegyenek részt bizonyos tendereken; erre jó és rossz példák egyaránt vannak – mondta a helyettes államtitkár.
Nikoletti Antal elmondta, a magyar külgazdasági stratégia középpontjában továbbra is a keleti nyitás áll, amelynek első eredményei már látszanak a legutóbbi külkereskedelmi adatokban, ugyanakkor a felfutásához több időre van szükség; egyes célországokban lassabb a döntési mechanizmus, emellett a magyar intézményrendszert is szeretnék továbbfejleszteni. Kiemelte: még az idén elkezdik a 2012–2020-as külgazdasági stratégia frissítését, amelynek keretében a főbb országokra lebontva is konkrét külgazdasági célokat határoznak meg.
