Speciális szabályokat hiányol az IPOSZ elnöke

Németh László szerint a magyar jogalkotásban kevéssé érvényesül az Európai Unió kisvállalkozói törvényében megfogalmazott „gondolkodj kicsiben” elve.

Az IPOSZ elnöke úgy látja, hogy a jogszabályok még mindig minden vállalkozásra egységesen érvényesek, és alig tartalmaznak a mikro-, családi és kisvállalkozások élethelyzetére jól alkalmazható speciális szabályokat, így gyakran életszerűtlenek. Példaként említette, hogy az építőipari vállalkozásokra egységesen érvényes az e-napló vezetése, egy-két fős vállalkozások számára ugyanúgy kötelező lesz, mint a nagyobbaknak.

A hazai mikro- és kisvállalkozások körében még mindig található olyan vállalkozás, amelyik nem rendelkezik számítógéppel, ezért ha a szabályozás kötelezően előírja a számítógép használatához köthető feladatot, akkor az infrastruktúra megteremtésének anyagi hátterét az államnak valamilyen formában támogatnia kellene – véli Németh László.

Az ügyvezetők hasonlóan vélekedtek a netes pénztárgépek működtetésével kapcsolatosan is, hiszen a kisebb vidéki helyeken, ahol nincs vagy gyenge a lefedettség, ott az adatátvitel feltételeinek megteremtése jelentősebb havi kiadást jelent, mint a nagyobb városokban. Emiatt indokolt lenne a hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseken az adatátvitel költségéhez az államnak is hozzájárulnia – hangsúlyozta az IPOSZ elnöke.

Kitért arra, hogy a mintegy 200 szakmát képviselő testület támogatja a duális szakképzés minél szélesebb elterjedését Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarákkal közösen, ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy még mindig túlsúlyban van az elméleti képzés aránya a gyakorlati kárára. Azt tartják megfelelőnek, ha a szakképzési tanulóidő 70 százaléka a műhelyekben, mestereknél, gyakorlati oktatás keretében zajlana, s az lenne a jó, ha a vizsgáztatást a jövőben szakemberek végeznék – fejtette ki Németh László.

Ez felveti azt az ellentmondást, hogy miközben gyakorlati szakképzést 2015-től csak mestervizsgával rendelkező iparosnál lehet végezni, addig a mestervizsga nem kötelező – például az építőiparban – a vállalkozói tevékenység végzéséhez. A mestervizsgával rendelkező műszaki vezetők felelősségét ugyanakkor csorbították, a jövőben ezzel a végzettséggel nem tudnak felelős műszaki jogosultságot szerezni. A iparosok így nem motiváltak a mestervizsga-oklevél megszerzésére - mutatott rá az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke.