Speciális szabályokat hiányol az IPOSZ elnöke

Németh László szerint a magyar jogalkotásban kevéssé érvényesül az Európai Unió kisvállalkozói törvényében megfogalmazott „gondolkodj kicsiben” elve.

PR
2013. 09. 28. 9:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az IPOSZ elnöke úgy látja, hogy a jogszabályok még mindig minden vállalkozásra egységesen érvényesek, és alig tartalmaznak a mikro-, családi és kisvállalkozások élethelyzetére jól alkalmazható speciális szabályokat, így gyakran életszerűtlenek. Példaként említette, hogy az építőipari vállalkozásokra egységesen érvényes az e-napló vezetése, egy-két fős vállalkozások számára ugyanúgy kötelező lesz, mint a nagyobbaknak.

A hazai mikro- és kisvállalkozások körében még mindig található olyan vállalkozás, amelyik nem rendelkezik számítógéppel, ezért ha a szabályozás kötelezően előírja a számítógép használatához köthető feladatot, akkor az infrastruktúra megteremtésének anyagi hátterét az államnak valamilyen formában támogatnia kellene – véli Németh László.

Az ügyvezetők hasonlóan vélekedtek a netes pénztárgépek működtetésével kapcsolatosan is, hiszen a kisebb vidéki helyeken, ahol nincs vagy gyenge a lefedettség, ott az adatátvitel feltételeinek megteremtése jelentősebb havi kiadást jelent, mint a nagyobb városokban. Emiatt indokolt lenne a hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseken az adatátvitel költségéhez az államnak is hozzájárulnia – hangsúlyozta az IPOSZ elnöke.

Kitért arra, hogy a mintegy 200 szakmát képviselő testület támogatja a duális szakképzés minél szélesebb elterjedését Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarákkal közösen, ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy még mindig túlsúlyban van az elméleti képzés aránya a gyakorlati kárára. Azt tartják megfelelőnek, ha a szakképzési tanulóidő 70 százaléka a műhelyekben, mestereknél, gyakorlati oktatás keretében zajlana, s az lenne a jó, ha a vizsgáztatást a jövőben szakemberek végeznék – fejtette ki Németh László.

Ez felveti azt az ellentmondást, hogy miközben gyakorlati szakképzést 2015-től csak mestervizsgával rendelkező iparosnál lehet végezni, addig a mestervizsga nem kötelező – például az építőiparban – a vállalkozói tevékenység végzéséhez. A mestervizsgával rendelkező műszaki vezetők felelősségét ugyanakkor csorbították, a jövőben ezzel a végzettséggel nem tudnak felelős műszaki jogosultságot szerezni. A iparosok így nem motiváltak a mestervizsga-oklevél megszerzésére - mutatott rá az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.