A vitát az indokolja, hogy szerte Európában kevés a forrás ennek a szférának a finanszírozására, holott a gazdasági jelentőségük nagy – mondta a miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Hozzátette: Magyarországon például a foglalkoztatottak kétharmadának a kkv-szektor ad munkát.
A forrásszűke egyik oka, hogy az uniós országok bankjaiban növekszik a nem teljesítő adósok aránya, így nő a kötelező tartalékolás – közölte Varga Mihály, aki a magyar gyakorlatot ismertette a tanácskozáson. Ennek lényege az, hogy állami bankokon keresztül jut finanszírozáshoz a kkv-szféra.
A miniszter elmondta, az Eximbank az export fejlesztését segíti, míg az MFB és a Garantiqa hitelezi a kkv-kat. Ezek mellett a kormány úgy döntött, hogy a 2014–2020 közötti uniós támogatások 60 százalékát gazdaságpolitikai célra használja fel, így ebből is részesednek a kkv-k – tette hozzá.
Az Európai Bizottság olyan javaslatot tett, hogy a következő költségvetési időszakban az egyes fejlesztési alapok terhére különítsenek el forrást a kkv-k fejlesztésére. Magyarország ezzel szemben többletforrásból szeretné bővíteni a kkv-k finanszírozását – mondta Varga Mihály. Példaként említette, hogy az Európai Beruházási Bank növelhetné a kkv-knak juttatott forrásait.
