A Mol nem enged a megfélemlítésnek

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóként a folyamatban lévő eljárás ellenére a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítja a vállalatcsoportot.

Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.

A szerdai közlemény szerint a Mol csoport társasági irányítási rendszere a felügyelőbizottsággal, az igazgatósággal és az ügyvezető testülettel megfelelő struktúra arra, hogy kezelje a vállalatcsoport valamennyi operatív ügyét a kialakult helyzetben is.

„Amíg a jogi ügy számunkra kedvező módon le nem zárul, Hernádi Zsoltnak magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni, és ez bizonyos protokollfeladatok ellátásában is akadályozhatja” – fogalmaz a társaság közleménye. Hozzáteszik: ez semmilyen módon nem gyengíti az elnök-vezérigazgatót abban, hogy a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítsa a vállalatcsoportot.

A vállalatcsoport és valamennyi dolgozójának érdekében a Mol minden jogi eszközzel megvédi magát a Hernádi Zsoltot és a társaságot érintő igazságtalan intézkedésekkel szemben, amelyek nyilvánvaló mozgatórugója a Mol csoport és elnökének megfélemlítése – írták.

Kiemelik: Horvátország saját joga szerint „talán megtehette azt, amit tett, mi azonban fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy a horvát hatóságok eljárása és annak módja ellentétes az európai uniós joggal, amelynek alkalmazását Horvátország magára nézve is kötelezőnek fogadta el, amikor idén csatlakozott az EU-hoz”. A Mol csoport magyar részvénytársaságként a magyar jog hatálya alá tartozik, ebből adódóan jogilag a magyar hatóságok azon korábbi döntése kötelezi, mely az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.

Közleményében a Mol hangsúlyozta azt is, hogy a vizsgálat nem tárt fel helytelen vagy törvénytelen üzleti tevékenységet sem a Mol csoport, sem képviselői részéről. A Mol csoport már 2012 novemberében közölte, hogy a bírósági eljárásban nem mutattak be olyan érdemi bizonyítékot, amely alátámasztaná a Mol érintettségét a felmerült vádakkal kapcsolatban. Megkérdőjelezik azt is, hogy a Mollal kapcsolatban felmerült vádak tekintetében folytatott eljárás megfelel-e az uniós, illetve nemzetközi joggyakorlatnak. „Véleményünk szerint nem felel meg a jogállamiság követelményeinek” – írta a Mol a tőzsde honlapján.

Augusztus végén a Heti Válasz arról írt, hogy a zágrábi ügyészség azt a vádat erőlteti, hogy Hernádi Zsolt a Mollal egyébként több fronton harcoló Gazprom ciprusi csápjain keresztül vette meg Ivo Sanadert, Horvátország korábbi miniszterelnökét. Állítják, hogy mindez 2009-ben történt, amikor a szintén orosz államérdeket követő Szurgutnyeftyegaz – az OMV pakettjének átvétele után – épp ostromolgatta a magyar olajvállalatot. Az újság arról is beszámolt, hogy a horvát ügyészség két „bizonyítékkal” támasztotta alá a megvesztegetést.

Az egyik egy némafilm, melyet a zágrábi Marcellino luxusétterem ipari kamerája rögzített; ezen annyi látszik, hogy Hernádi és Sanader társalognak egymással. A másik „bűnjel” Robert Jezic vallomása. A volt horvát kormányfő egykori bizalmasaként hírnevet szerző üzletember hónapokig börtönben ült – szintén a hatalom csúcsáig érő vesztegetések miatt –, ám idén áprilisban szabadon bocsátották. Vádalku keretében ugyanis felfedte a Mol–INA-sztorit; azt állította, részben az ő svájci cégéhez futott be a Sanadernek szánt magyar csúszópénz.